eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A brit parlament által közreadott kép Theresa May brit miniszterelnökről a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott alsóházi vitában Londonban 2019. március 27-én. May közölte a kormányzó Konzervatív Párt frakciójával, hogy kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő – az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló – szakaszának kezdete előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Mark Duffy

Brexit: megpróbálják a szinte lehetetlent

A brit kormány tervei szerint pénteken ismét a londoni alsóház elé kerülhet a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodás.

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a következő napok alsóházi napirendjét ismertető csütörtöki parlamenti felszólalásában ugyanakkor nem jelezte egyértelműen, hogy lesz-e újabb szavazás is a brexitmegállapodásról.

Felidézte azonban, hogy a brexit halasztásáról az EU-val elért megállapodás értelmében pénteken, brit idő szerint 23 óráig - közép-európai idő szerint éjfélig - el kell fogadni a megállapodást ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a rendezett távozásra megállapított új, május 22-i határnapon tudjon kilépni az Európai Unióból.

Elfogadott brexitmegállapodás nélkül Londonnak április 12-éig kell jeleznie a brexitfolyamat további menetével kapcsolatos terveit, vagy pedig március 30-án kizuhannak az EU-ból.

Két jelentős akadály

A brit parlament szerdán este hagyta jóvá a brexit elhalasztását, néhány órával azután, hogy Theresa May utolsó aduját előhúzva a konzervatívok egyik keményvonalas csoportja, az 1922-es Bizottság előtt

felajánlotta, hogy lemond, ha cserében elfogadják a parlamentben a válási egyezményt.

A patthelyzet feloldásának egyelőre még útjában áll a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató, rendkívül EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP): a parlamenti többséghez szükséges lenne a voksaik megszerzése, ők azonban a szerda esti állás szerint nem hajlandóak elfogadni, hogy az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.

További nehézség, hogy John Bercow házelnök közölte: addig nem enged újra a parlament elé terjeszteni az egyezményt, amíg az előző két verzióhoz képest nincsenek benne jelentős változtatások.

E két problémára igyekszik egyelőre megoldást találni a kormány, és ezért nem véglegesítették a pénteken beterjeszteni kívánt indítványt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×