Infostart.hu
eur:
355.91
usd:
308.23
bux:
133555.63
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A brit parlament által közreadott kép Theresa May brit miniszterelnökről a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott parlamenti vitában Londonban 2019. március 27-én. Az alsóház nagy többséggel jóváhagyta a Brexit elhalasztását. Az eredetileg március 29-re kitűzött kilépés új kijelölt dátuma június 30.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Theresa May: ha kell, lemondok

A brit parlament leszavazta az összes alternatív brexitjavaslatot - azaz az egymással szembenálló képviselők egymás indítványait buktatták el szerdán. Közben May miniszterelnök nyilvánosan közölte: ha kell, lemond, hogy a törvényhozás jóváhagyja az Európai Unióval kialkudott válási egyezményét.

Szerdán sem pihent a szavazógyár a brit parlamentben, csak épp még mindig nem derült ki, milyen módon lép ki Nagy-Britannia az Európai Unióból.

A képviselők a hét elején ragadták magukhoz a kezdeményezést a kormánytól és bocsájtották vitára a brexit lehetséges változatairól szóló javaslataikat. Hiába.

A 8 lehetséges változatból egy sem kapta meg a szükséges többséget.

A brit-európai vámunió ötlete – melynek nyomán elkerülhető lett volna a határellenőrzés Írország és Észak-Írország között, 264 igen a 272 nem ellenében bukott meg.

28 szavazattal veszített az az ötlet is, hogy egy újabb népszavazáson erősítsenek meg bármely brexitegyezményt.

Egyelőre tehát továbbra is marad May miniszterelnök már kétszer leszavazott „válási egyezménye”, amelynek nyomán Nagy-Britannia – kilépése után - tárgyalásokat kezdene a kereskedelmi és szomszédsági viszonyról az Európai Unióval, vagy a minden szálat szakító és esetleg gazdasági sokkot okozó, „alku nélküli kemény brexit”.

Theresa May utolsó aduját előhúzva a konzervatívok egyik keményvonalas csoportja, az 1922-es Bizottság előtt

felajánlotta, hogy lemond, ha cserében elfogadják a parlamentben a válási egyezményt.

„Felfogtam a parlamenti frakció hangulatát. Tudom, hogy új hozzáállást és új vezetést szeretnének a brexittárgyalások második szakaszában, és én nem állok útjában ennek. Készen állok, hogy hamarabb feladjam a posztomat, hogy azt cselekedjem, ami országunk és pártunk számára helyes” – mondta a képviselők előtt.

May nem erre készült: az unióból történő brit kilépés dátuma után is hivatalban akart maradni, és a brexit megaláztatásai után a belpolitikára összpontosítva akart örökséget hagyni maga után.

A kormányfő és csapata közben továbbra is győzködi az általában a kormányával szavazó és a konzervatívok parlamenti többségét garantáló északír unionista pártot. A DUP eddig makacsul elutasította May válási egyezményét, attól tartva, hogy a benne található ír határgarancia más kereskedelmi rendszerben tartja majd Észak-Írországot, mint Nagy-Britannia többi részét.

Az unionisták támogatása azért is fontos, mert ha ők May oldalára állnának, akkor több lázadó konzervatív képviselő is feladná ellenkezését és May egyezményét nagyobb eséllyel fogadnák el.

Fontos fejlemény, hogy

a May-alku ellen hónapokon át ágáló és azt megaláztatáshoz és gyarmatosításhoz hasonlító keményvonalas brexitfrakció újabb vezéralakja, Boris Johnson volt külügyminiszter is immár támogatná a kormányfő válási paktumát.

Hogyne, mondják a cinikusok, mert esélyt szerezhet, hogy ő legyen a következő miniszterelnök, aki lefolytathatja a kereskedelmi tárgyalásokat az EU-val.

Tervek szerint pénteken viszik ismét a parlament elé a May miniszterelnök nevével fémjelzett kilépési egyezményt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Az EU lerázza láncait, katonai szövetséggé válik

Az EU lerázza láncait, katonai szövetséggé válik

Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa olyan kezdeményezésen dolgozik, amelyben a tagállamok önkéntes alapon, közösen finanszíroznák azokat a stratégiai katonai képességeket, amelyeket jelenleg nagyrészt az Egyesült Államok biztosít a NATO-nak. A terv hátterében Washington döntése áll, miszerint számos katonai eszközt – köztük felderítő drónokat és légi utántöltő repülőgépeket – a továbbiakban nem kíván a szövetség rendelkezésére bocsátani. Kubilius becslése szerint az amerikai képességek teljes kiváltása mintegy 500 milliárd euróba kerülne, szakértők szerint pedig akár az ezermilliárd dollárt is elérheti. A kezdeményezés még korai szakaszban van, és számos akadállyal néz szembe, a tagállamok brüsszeli befolyással szembeni óvatosságától az amerikai ellenálláson át a szükséges fejlesztések évtizedes időigényéig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×