Infostart.hu
eur:
355.41
usd:
307.98
bux:
133643.29
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A brit parlament által közreadott kép Theresa May brit miniszterelnökről a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott parlamenti vitában Londonban 2019. március 27-én. Az alsóház nagy többséggel jóváhagyta a Brexit elhalasztását. Az eredetileg március 29-re kitűzött kilépés új kijelölt dátuma június 30.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Jóváhagyta a brit parlament a brexit elhalasztását

Nagy többséggel támogatta az alsóház, hogy március 29-én még ne lépjen ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból. A brexit dátuma azonban még nem ismert, és a módja sem, miután egyetlen alternatív javaslat sem kapott többséget. Íme a döntés részletei és a várható forgatókönyvek.

A brit parlament alsóháza jelentős többséggel, 441 szavazattal 105 ellenében támogatta azt, hogy elhalasszák a brexitet. Maga a kilépés a múlt heti uniós csúcson elfogadott megegyezés alapján

  • május 22-én történik meg akkor, ha addig - az EU ultimátuma szerint még ezen a héten, ami elég nehézkesnek tűnik - elfogadják a brexitről szóló megállapodást,
  • ám ha ez nem történik meg, akkor a londoni kormánynak április 11-ig jeleznie kell, hogy milyen hosszú halasztást kér.

Nem jött be az alternatív megoldásokat javasoló parlamenti "hatáskör-átvétel" sem. Az alsóházi képviselők szerdán saját kezdeményezésükre szavazhattak - jogilag nem kötelező erővel, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal - a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről novemberben elért, eddig azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról.

Ezekből John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá, ám szerda este egyik sem kapott többséget - így a "soft brexit" és az újabb népszavazásról szóló kezdeményezés sem.

Az előrelépést segítendő, Theresa May miniszterelnök szerda délután közölte a kormányzó Konzervatív Párt frakciójával: kész távozni tisztségéből a brexittárgyalások következő - az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló - szakaszának kezdete előtt. hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

szükségesnek tartja a kilépés feltételrendszeréről szóló, az alsóház által eddig kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás elfogadását és a brexitfolyamat végigvitelét.

Azt már korábban bejelentette, hogy a következő, 2022-es választásokig nem kíván a posztján maradni, most viszont arra utalt, hogy az eddig tervezettnél is előbb távozhat. Pontos időpontot ugyanakkor ezúttal sem említett.

Úgy tudni, délutáni beszéde után több konzervatív képviselő jelezte: hajlandó megszavazni az eddig kétszer elutasított dokumentumot. A patthelyzet feloldásához azonban ez még nem elegendő: a parlamenti többséghez szükséges lenne a kormányt más ügyekben kívülről támogató északír DUP voksainak megszerzése, ők azonban továbbra sem hajlandóak elfogadni az ír-északír határ rendezésének jelenlegi tervét.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×