Infostart.hu
eur:
355.91
usd:
308.23
bux:
133555.63
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Theresa May brit miniszterelnök a parlamentbe indul a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2019. január 16-án. Az előző nap a képviselők nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Magyarics Tamás: az EU May lemondására számíthat

Politikai és vezetői válság van az Egyesült Királyságban a külpolitikai elemző szerint, aki az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélekedett: nem valószínű, hogy a jelenlegi brit miniszterelnök kezében marad a brexitfolyamat irányítása.

A brexittárgyalások kezdete óta Theresa May brit miniszterelnöknek legalább annyira meg kell küzdenie a saját pártjával, mint az ellenzékkel – fogalmazott Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, egyetemi tanár.

"A közvélemény-kutatások szerint Theresa May és Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke megítélése nagyon rossz, nem fogadják el őket az emberek, nem tartják őket elég határozottnak, tehetségesnek, világos elképzelésekkel rendelkezőknek. Most 8-10 nevet is emlegetnek, akik adott esetben sorompóba állnának. Ha Theresa May nem akarna semmiképpen sem távozni, legközelebb decemberben tudják megpuccsolni. Ha magától lemond, nyilván más helyzet alakul ki" - foglalta össze a várható forgatókönyveket a szakértő.

Az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy

az április 10-i rendkívüli uniós csúcsig Theresa Maynek meg kell győznie a brit parlament többségét arról, hogy egy olyan mandátumot adjon a kormánynak, amivel hosszabb ideig tartó halasztást kér az Európai Uniótól.

"Mást nem nagyon tud tenni, mert ha a parlament továbbra is elutasítja a feltételeket, marad a kemény brexit május 12-én" - fogalmazta meg a könnyen lehetséges forgatókönyvet Magyarics Tamás.

A szakértő szerint nem valószínű, hogy a jelenlegi brit miniszterelnök kezében marad a brexitfolyamat irányítása.

"Mindegy, hogy sikerül-e valamilyen hosszabbítást kapnia a parlamenttől,

valószínűnek tartom, hogy ha sikerülne, átadná a helyét egy új miniszterelnöknek,

aki adott esetben új gondolatokkal jelenik meg. Az EU is hasonlót várna, mert csak akkor hajlandó hosszabb halasztást adni, ha új tárgyalási pozíciók lesznek. Ugyanarról, amit már lezártak, már nem tud arcvesztés nélkül tárgyalni az Európai Unió."

Magyarics Tamás hozzátette: a jelenlegi politikai helyzetben azonban továbbra sem lehet megjósolni, hogy lesz-e miniszterelnök-csere az Egyesült Királyságban, ugyanis

különösen az elmúlt egy évben az összes addigi íratlan és írott szabályát felülírta a brit politikai élet.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Az EU lerázza láncait, katonai szövetséggé válik

Az EU lerázza láncait, katonai szövetséggé válik

Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa olyan kezdeményezésen dolgozik, amelyben a tagállamok önkéntes alapon, közösen finanszíroznák azokat a stratégiai katonai képességeket, amelyeket jelenleg nagyrészt az Egyesült Államok biztosít a NATO-nak. A terv hátterében Washington döntése áll, miszerint számos katonai eszközt – köztük felderítő drónokat és légi utántöltő repülőgépeket – a továbbiakban nem kíván a szövetség rendelkezésére bocsátani. Kubilius becslése szerint az amerikai képességek teljes kiváltása mintegy 500 milliárd euróba kerülne, szakértők szerint pedig akár az ezermilliárd dollárt is elérheti. A kezdeményezés még korai szakaszban van, és számos akadállyal néz szembe, a tagállamok brüsszeli befolyással szembeni óvatosságától az amerikai ellenálláson át a szükséges fejlesztések évtizedes időigényéig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×