Rekordszámban adtak ki állampolgárságot tavaly Németországban és Spanyolországban. Franciaországban ugyan csökkennek a számok, de összeurópai szinten így is jelentős a növekedés. A Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban úgy fogalmazott, óriási számokról van szó, hiszen 2025-ben több mint 309 ezer ember kapott német állampolgárságot és Spanyolországban is csaknem 300 ezren jutottak állampolgársághoz. A valós szám azonban egyes helyeken ennél is magasabb lehet, mivel az adatok Németország 16 szövet­ségi tartományából csak 14-re vonatkoznak. Uniós kitekintésben arról még nincsenek átfogó, részletes adatok, hogy tavaly mennyien voltak az érintettek és honnan, mikor érkeztek.

Gönczi Róbert elmondta: a korábbi statisztikák és a trendek alapján azt lehet kijelenteni, hogy főként a környező régiókból érkeznek bevándorlók. Leginkább közel-keletiek, szírek, marokkóiak és más észak-afrikaiak, továbbá albánok, ukránok próbálnak letelepedni Nyugat-Európában, miközben menedékkérelemért folyamodnak.

2024-ben mintegy 1,2 millió ilyen bevándorló kapott új állampolgárságot az Európai Unióban.

A legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. A 2025-ös évre vonatkozóan még nincsenek pontos információk, de az elemző elmondása szerint számos országban még magasabb számok várhatók, különösen Németországban és Spanyolországban szignifikáns a különbség a korábbi évekhez képest.

A Worldometer adatai szerint Németország népessége több mint 83 millió 638 ezer fő, ehhez képest elenyészőnek tűnik, hogy hány bevándorló kap állampolgárságot. Ezzel kapcsolatban Gönczi Róbert megjegyezte: a trendek alapján az látható, hogy a tartózkodási engedélyek kifutási ideje jellemzően az állampolgárság megszerzését jelenti.

A kérelmezők számának növekedése azzal is magya­rázható, hogy a német kormány 2024 júniusától lehetővé tette a többes állampolgárságot, ami korábban csak meghatározott kivételekkel volt meg­engedett. Ugyanebben az évben

a korábbi nyolcról öt évre csökkentették az állampolgárság megszerzésé­hez szükséges tartózkodási időt, illetve kritériumnak számít még, hogy az érintett legálisan végezhető munkát vállaljon.

Az elemző felidézte, hogy 2022-ben, a teljes körű orosz invázió kezdetekor nagyon sok ukrán költözött vagy tartózkodott egy ideig Németországban. Nekik jövőre telik le az említett öt év, és a legtöbb ukrán bevándorló igyekszik megfelelni a feltételeknek, ezért arra lehet számítani, hogy 2027-ben legalább egymillió fővel fog növekedni azoknak a száma, akik német állampolgárságot kapnak.

Spanyolországban pedig Pedro Sánchez kormánya idén döntött úgy, hogy az okmányokkal nem rendelkező migránsoknak tartózkodási engedélyt biztosít, ami Gönczi Róbert szerint azt fogja eredményezni, hogy könnyebben tudnak munkát vállalni. Ez pedig konzervatív becslések szerint is 800 ezer–1 millió főt érint, ami megint csak hozzá fog adódni a következő két évben a spanyol népességszámhoz. Spanyolországban ugyanis Németországhoz képest rövidebb státuszidőszak van érvényben. Ezek a számok tehát jól mutatják, hogy két nagy európai állam lakossága mennyivel nőhet a következő években a honosított állampolgárok révén.

Krónikus munkaerőhiány van Európában, szükség van a vendégmunkásokra

A fogadó országok a nemzetközi jog értelmében nem diszkriminálhatnak, ami azt jelenti, hogyha az érintett bevándorlók megfelelnek a feltételeknek, akkor megkaphatják az adott országban az állampolgárságot. A befogadottak nagyon különböző hátterűek. Németország esetében a közel-keleti érkezők vannak többségben, ott a legtöbb honosított állampolgár szír, de sok török, iraki, orosz, afgán is érkezik. A legtöbben valamilyen politikai instabilitásból vagy fegyveres konfliktusból kialakult helyzet miatt hagyják el hazájukat, mert nem érzik magukat biztonságban. A statisztikai adatok szerint sokféle csoport kerülhet ilyen helyzetbe, és választhatja új otthonául például Németországot. Ebben a kimutatásban azért nem szerepelnek az ukránok, mert ők csak jövőre lesznek jogosultak a tartózkodási engedélyre, a korábban említett csoportok többsége azonban már legalább öt éve az országban tartózkodik. Ahogy az elemző fogalmazott, ez már felszabadítása a törvénykezésnek, hiszen lerövidítették a kötelezően előírt időtartamot.

Németország termékenységi rátája a miénkhez hasonlóan eléggé alacsony. Gönczi Róbert óvatosságra int a különböző online lakosság-ellenőrzési fórumok használatával kapcsolatban, mert ezek algoritmusokat használnak arra, hogy felmérjék, miként változik a lakosság. Általános számokra támaszkodnak, de a gyorsan belépő, nagy mennyiségű embert nem tudják mérni, hiszen az nem természetes népességszaporulat.

A Migrációkutató Intézet elemzője kiemelte: Európa-szerte krónikus munkaerőhiány tapasztalható, Magyarország is küzd ezzel a problémával, ezért kap ilyen sok vendégmunkás lehetőséget bizonyos ágazatokban. Gönczi Róbert szerint ez ugyanakkor

magában hordozza annak a veszélyét is, hogy így lehetőség nyílik sok olyan dologra, ami végső soron állampolgársághoz, családegyesítéshez, és így aránytalan növekedéshez vezethet.

Természetesen nem minden ország követi ezeket a tendenciákat. Például Franciaországban a Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint 2025-ben 62 235-en szereztek francia állampolgársá­got rendeleti úton vagy nyilatkozattal – adott esetben házas­ság révén vagy francia állampolgár felmenőn, vagy testvéren keresztül –, ami 6,8 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest. A francia belügyminisztérium előze­tes adatai szerint az új francia állampolgárok közel 60 százaléka Afrikából származott, több mint egyharmaduk valamelyik maghrebi országból érkezett. „Franciaország is egy bevándorlási célország, ahova szintén nagy arányban érkeznek továbbra is harmadik országokból származó emberek, főként afrikaiak” – magyarázta az elemző.

Kitért arra is, hogy főként volt gyarmatokról érkezők választják előszeretettel új otthonuknak azokat az országokat, amelyeknek beszélik a nyelvét, ismerik a kultúráját vagy legalább van valamilyen elképzelésük arról, hogyan tudnának beilleszkedni az adott közegbe, amennyiben van erre vonatkozó igényük. Spanyolország esetében főként latin-amerikai országokból vagy a déli szomszédoktól, a Nyugat-Szahara térségéből érkeznek bevándorlók, míg Franciaországba inkább Afrikából érkeznek, hiszen ott volt a legtöbb gyarmatuk. Szintén történelmi okokkal magyarázható, hogy Olaszországot nagyon sokan közelítik meg például Eritreából.

„A példák azt mutatják, valóban léteznek ilyen mozgások a korábbi gyarmatokról, de inkább a fordított logika érhető tetten, vagyis a migránsok olyan országot választanak, amelynek beszélik a nyelvét, és ahol úgy érzik, relatíve biztonságosan tudnának kialakítani saját egzisztenciát távol az otthonuktól” – összegzett a Migrációkutató Intézet elemzője.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.