A brit parlament és a brit politika egymást kioltó erői – és a bírálók szerint a miniszterelnök hozzáállása miatt – káoszba vagy inkább április 1-éhez méltó abszurdba fordult a brit brexit-politika.

Miután a képviselők pénteken ismét leszavazták Theresea May és Brüsszel "rendezett válásról” szóló megállapodását, a hétvégén egyre több találgatás indult meg arról, hogy előrehozott választásokra készül a brit miniszterelnök, és arról is, hogy a politikáját bíráló kormánytagok egy újabb csoportja készül lemondásra.

A tekintélyében megtépázott brit parlament hétfőn újabb jelzésértékű szavazásokra készül,

amelyek célja: irányt találni és irányt szabni az ország uniós kilépési folyamatának. A múlt héten egy hasonló próbálkozás már kudarccal zárult: az egymással szemben álló frakciók a 8 lehetséges változat közül egynek sem szavaztak abszolút többséget.

Az egyre inkább ügyrendi színjátékra hasonlító folyamat következő állomása az lehet, hogy kedden May ismét a parlament elé viszi a kilépési egyezményt. Ezt azonban úgy teszi, hogy kormányának és pártjának tagjai nyíltan bírálják.

A parlamenti konzervatív többséget a kormányirányvonal támogatására kényszerítő illetékes, a brit politikai nyelvezetben „vezérostornak” nevezett Julian Smith például azt mondta: Maynek már két éve – az abszolút többség nélkül megnyert előrehozott választások nyomán felállt parlamenti erőviszonyok miatt – el kellett volna ismernie:

világos volt, hogy csak a brexit puhább fajtáját lehet elfogadni.

A puhább brexit lehet csak az EU-val fenntartott vámunió (amely viszont azt jelenti, hogy London nem tud önálló szabadkereskedelmi egyezményeket kötni a világban) vagy a munkaerő szabad mozgását is biztosító, a norvég-EU viszonyra emlékeztető kapcsolat (ami viszont a brexitpártiak nagy vágyát: az uniós migránsok visszatartását árulná el). London azonban kialkudhatna egy olyan kikötést, hogy extrém esetben leállíthatja az európaiak beözönlését (ha azok egyáltalán akarnak özönleni).

A puhább brexitről értekező parlamenti illetékes azzal vádolta meg Theresa May kormányának tagjait, hogy aláásták főnökük tekintélyét.

"Ez volt a legrosszabb példa a fegyelem hiányára a brit politika történetében"

– mondta.

Miközben Európa és a brit közvélemény is azt találgatja, hogy mi jön, az uniós politika miatt évtizedek óta megosztott brit Konzervatív Párt egy része még mindig mereven militáns.

A Sun című bulvárlap szerint a 314 parlamenti képviselő közül 170 mindenáron brexitet akar a következő hónapokban és nekik lényegtelen, hogy valósul meg a kilépés.

A másik oldalon még mindig ott vannak a reménykedők, akik szerint az egész folyamatot le lehet állítani és a britek uniós tagok maradhatnak. Az ő petíciójuk a hétvégén már 6 millió támogatót számlált. 2016-ban 17, 4 millióan szavaztak a kilépésre és 16,1 millióan az uniós tagságra. A maradáspárti tábor parlamenti képviselete azonban minimális. Mindkét tábor hívei felvonulást tartottak Londonban a múlt héten.

A parlament este ezúttal kilenc brexitváltozatról szavaz, ezek között ott van a „no-deal” brexit, a megállapodásos kilépés, a vámunió és akár a második népszavazás is. Mivel azonban úgy tűnik, egyik ötletnek sincs többsége, felmerült az előrehozott választás lehetősége is, ami nagy örömmel tölti el az ellenzéki Munkáspártot.