A Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában kitört ebolajárvány ismét felhívta a figyelmet a vakcinák fejlesztésének fontosságára és sebességére, hiszen a kórokozó most terjedő Bundibugyo-törzse ellen jelenleg nem létezik oltás, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett.

A kutatók már dolgoznak az oltóanyagon, de várhatóan még hónapokba telik, mire a vakcina a klinikai vizsgálatok szakaszába kerülhet – írja a Pénzcentrum.

A járvány ismét ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, amely a Covid-19 idején világszerte foglalkoztatta az embereket: miért készül el egyes vakcinák rekordidő alatt, míg mások fejlesztése évtizedekig húzódik? – teszi fel a kérdést a lap.

Az ebolánál egészen sokat, több mint 40 évet kellett várni, hogy a vírus izolációjától eljussanak a vakcina engedélyeztetéséig az Egyesült Államokban:

A Zaire-i ebolavírust először 1976-ban azonosították emberekben, de csak 2019-ben kapott engedélyt az első vakcina.

A mostani járványért felelős Bundibugyo-törzset ugyan már 2007-ben azonosították, egyelőre mégsem készült hozzá kereskedelmi forgalomban elérhető oltóanyag. Ez jól mutatja, hogy a vakcinafejlesztés nem csupán tudományos kérdés: a kutatások költsége, a várható piaci igény és a járványok gyakorisága is jelentősen befolyásolja, milyen gyorsan haladnak a fejlesztések.

A vakcinafejlesztésben a Covid-19 járvány hozta meg az igazi áttörést, a SARS-CoV-2 vírus azonosításától az első engedélyezett oltások beadásáig kevesebb mint egy év telt el, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. A rekordgyorsaság mögött azonban nem csupán a sürgető helyzet állt.

Az RNS immunstimuláló hatásai ugyanis már közel 60 éve ismertek és már a 1990-es években közvetlen injekciózással is tesztelték a technológiát, a világjárvány kitörése pedig jelentős lendületet adott a további kutatásoknak.

A vakcina gyors kifejlesztéséhez hozzájárult többek között a rendkívüli nemzetközi együttműködés, a korlátlan finanszírozás, a politikai támogatás, valamint az olyan új technológiák alkalmazása, mint az mRNS- és vektorvakcinák. Emellett a klinikai vizsgálatok egyes szakaszait párhuzamosan futtatták, miközben a világméretű figyelem miatt a kutatók rendkívül gyorsan tudtak önkénteseket toborozni a tesztekhez.

A WHO adatai szerint az oltásoknak köszönhetően az elmúlt 30 évben több mint felére csökkent a gyermekhalandóság világszerte, azonban továbbra is jelentős kihívást jelent, hogy a világ számos országában a gyermekek jelentős része még mindig nem jut hozzá az alapvető védőoltásokhoz.