"A NATO-tagság a Cseh Köztársaság egzisztenciális érdeke, mert egy ilyen méretű ország, mint Csehország nem lenne képes megvédeni magát" - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Andrej Babiš cseh miniszterelnök Prágában a Biztonságunk nem tekinthető adottnak elnevezést viselő nemzetközi konferenciát, melyet Csehország, Magyarország és Lengyelország NATO tagságának 20. évfordulója alkalmából rendeztek a cseh fővárosban.

A prágai várban megrendezett konferencián részt vett és beszédet mondott a cseh kormányfő, V4-ek köztársasági elnökei, valamint az Egyesült Államok és a NATO képviselői is felszólaltak. Csehország Magyarországgal és Lengyelországgal közösen 1999. március 12-én lépett be a NATO-ba, az 1989-es kelet-európai rendszerváltást követő első bővítési hullám keretében.

Andrej Babiš felhívta a figyelmet a terrorizmus elleni harc fokozására, amelyet a jelenkor legnagyobb fenyegetésének tart.

"A NATO-tagság azt is jelenti, hogy megbízható partner vagyunk, aki tiszteletben tartja a szabadság és a demokrácia elveit, és akire a partnerek is számíthatnak"

- tette hozzá a cseh kormányfő.

Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke bírálatot is megfogalmazott, mégpedig az Afganisztánban harcoló vallási fundamentalista tálibokkal való egyeztetések miatt, akik az államfő szerint terroristaként viselkednek.

"Mindez olyan, mintha abban reménykednénk, hogy a tigrisből vegetáriánus lesz, és nem fog többé gyilkolni.

Az igazság azonban az, hogy a tigris tigris marad, és ha megengedjük a táliboknak, hogy újra uralmuk alá hajtsák az afgán területeket, akkor lehetőséget teremtünk a számukra a terroristáik térnyeréséhez és az európai, ill. amerikai civilizáció megtámadásához" - fogalmazott Miloš Zeman.

Áder János magyar köztársasági elnök szerint Magyarország húsz évvel ezelőtti csatlakozása a NATO-hoz egyszerre volt stratégiai, politikai, katonai és erkölcsi döntés, de egyben történelmi elégtétel is a Jaltát követő keserves évtizedekért, és elismerés a vasfüggöny átszakításáért.

"Kiérdemeltük, hogy a transzatlanti szövetséghez tartozhassunk. A NATO-tagságot mi akartuk"

– jelentette ki a magyar államfő.

Madeleine Albright egykori amerikai külügyminiszter felszólalásában arra emlékezett, hogy az amerikai társadalom többsége a ´90-es években ellenezte Csehország, Lengyelország és Magyarország felvételét a NATO-ba, mert kevesen akartak szövetségre lépni azokkal az országokkal, akik korábban az ellenséges táborban foglaltak helyet. "Az Amerikai Egyesült Államok vezetősége a társadalmi nyomás ellenére is fontosnak tartotta a Közép-Európában kibontakozó demokratikus politikai rendszerek védelmezését. A bővítés célja nem egy újabb európai háború kiprovokálása volt, hanem egy újabb háború megelőzése" – emlékeztetett az Egyesült Államok volt külügyminisztere.