Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Emmanuel Macron francia államfő beszédet intéz a nemzethez a francia kabinet és a szakszervezeti vezetők együttes válságtanácskozása után a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2018. december 10-én, két nappal a kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes tüntetők negyedik országos tiltakozónapja után.
Nyitókép: MTI/EPA/Ludovic Marin

Macron húzhat hasznot a nagy nemzeti vitából

Négy százalékkal ugrott meg Emmanuel Macron népszerűsége a "nagy nemzeti vita" elindítása óta, melynek célja az, hogy válaszokat találjon a sárga mellényesek követeléseire. A javulás törékeny, figyelmeztet a felmérést végző Ifop intézet egyik vezetője, miközben a sárga mellényesek tovább tiltakoznak.

Kimozdult a mélypontról a francia államfő megítélése, az Ifop közvéleménykutató fiss adatoi szerint Emmanuel Macron tevékenységével a franciák 27 százaléka elégedett, ami négy százalékos emelkedést jelent az egy hónappal korábban mért 23 százalékos szinthez képest. Frédéric Dabi, az Ifop vezérigazgató-helyettese úgy látja, a közvélemény egy része pozitívan értékelte, hogy Emmanuel Macron a polgármestereken keresztül párbeszédet akar folytatni a lakossággal, és

leszállt a magas lóról, azaz kevésbé tűnik arrogánsnak.

A sárga mellényesek okozta válságot követően meghirdetett, a múlt héten elindított és március 15-ig tartó nagy nemzeti vita ugyanis alapvetően az államfő által korábban lekezelt polgármesterek szervezésében zajlik majd. Az ő feladatuk lesz a franciák követeléseinek, sérelmeinek az összegyűjtése és az államfői hivatalba juttatása.

Bár Emmauel Macron azt mondta, nincs tabutéma, az adópolitikától kezdve a közigazgatás működéséig mindenről lehet vitázni, az máris világossá vált, hogy például

a bevándorlás vagy az eurózónából való esetleges kilépés kérdése mégis tabunak számíthat majd.

Egyelőre az sem világos, mi lesz a két hónapos vita alatt összegyűjtött javaslatokkal, követelésekkel.

Nem véletlen, hogy a franciák 70 százaléka már most úgy véli, a nagy nemzeti vita nem ad majd választ a kérdéseikre, sokan egyenesen azt állítják, hogy azzal Macron csupán időt akar nyerni. Ennek a bizalmatlanságnak a tükrében nem meglepő, hogy a lakosság 56 százaléka továbbra is támogatja a sárga mellényesek akcióit. A mozgalom a különböző államfői és kormányzati bejelentések és intézkedések ellenére tovább folytatódik. Január 19-én került sor a „tizedik felvonásra”, melynek során a tüntetők több vidéki városban ismét összecsaptak a rendőrökkel.

A sárga mellényesek mozgalmát támogató politikusok és elemzők szerint ezeket az összecsapásokat a belügyminiszter utasítására a rendfenntartók provokálják ki, hogy utána erőszakos rongálókként tudják a demonstrálókat a közvélemény előtt bemutatni.

Egyre többen emelik fel hangjukat a „rendőri erőszakkal” szemben,

egy országszerte ismert, baloldali kötődésű ügyvéd pedig néhány napja egyenesen azt állította: a sárga mellényesekkel szembeni fellépések, a letartóztatások, a gyorsított, sokszor ügyvéd nélküli tárgyalások azt mutatják, hogy a hatóságok egyre inkább lábbal tiporják a jogállamiságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×