Infostart.hu
eur:
364
usd:
325.41
bux:
144151.35
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Rohamrendőrök és a sárgamellényesek összecsapása Párizsban 2019. január 5-én. A pártfüggetlen sárgamellényes mozgalom november közepén szerveződött Franciaországban az üzemanyagadó emelése ellen. A november 17. óta tüntető sárgamellényesek azóta egyre több szociális jellegű követelést fogalmaznak meg, és Emmanuel Macron államfő távozását követelik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Könnygázzal oszlatta a rendőrség Párizsban a sárgamellényeseket

A november második felében kezdődött megmozdulásokhoz képest most jóval kevesebben tüntettek a francia nagyvárosokban.

Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója szerint az összecsapások a rendvédelmi szervekkel a polgármesteri hivatal közelében azután alakultak ki, hogy a kezdetben békésen vonuló aktivisták soraiból kövekkel és palackokkal dobálták meg a rendvédelmi szervek tagjait. A rendőrség könnygázzal válaszolt, később a készültségi rendőrségtől is erősítést kapott.

Hírügynökségek szerint a korábbi megmozdulásokhoz képest jóval kevesebben tüntettek a francia nagyvárosokban. Párizsban a BFMTV televíziós csatorna beszámolója szerint

hozzávetőleg 3500 sárgamellényes vonult az utcákra.

Néhányan a francia himnuszt, a La Marseillaise-t énekelték, mások azt skandálták, hogy "Macron, mondjál le!", vagy "Töröljék el az elit kiváltságait!". "Torkig vagyunk azzal, hogy mindig mi álljuk a számlát, elegünk van ebből a rabszolgaságból, meg kellene tudni élnünk a fizetésünkből" - hangoztatta Francois Cordier, a tüntetők egyike.

A FranceInfo közszolgálati rádió szerint a tüntetők száma városonként néhány tucattól mintegy ezerkétszáz főig terjedt. A rádió úgy tudja, hogy Beauvais és Montpellier városokban szintén könnygázzal oszlattak. Tiltakozó akciókat szerveztek még a többi között Bordeaux, Toulouse, Rouen és Lyon városokban.

A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők százezrei november második felétől vonultak utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén több olyan intézkedést is bejelentett, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása.

Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor: Orbán Viktor és a Fidesz elkezdte feldolgozni a vereséget, de a nyelvezetük csak az idősebbekhez szól

Nagy Attila Tibor: Orbán Viktor és a Fidesz elkezdte feldolgozni a vereséget, de a nyelvezetük csak az idősebbekhez szól

A Fidesz mintha kezdené feldolgozni a választási vereséget, de az „újkommunista”, illetve „baloldali” jelzők szitokszóként használata az ellenfélre, illetve a kormányzati gazdaságpolitikára kevés, hiszen csak az idősebbekhez szól, de egyáltalán nem szólítja meg a fiatalokat – vélekedett Nagy Attila Tibor az InfoRádióban. A politikai elemző beszélt a KDNP esetleges Fidesztől való „leválásáról”, valamint Magyar Péter miniszterelnökkel vívott saját személyes szócsatájáról is.

Elfogadták a gyermekvédelmi törvényt is – sorozatban szavaz az Országgyűlés, Magyar Péter máris reagált

Vagyonvédelmi hivatal, médiatanács, ügynökakták – fontos nap a parlamentben. A Fidesz és a KDNP „gendertörvénynek” nevezte és a gyermekvédelmi törvény ellen szavazott, Magyar Péter miniszterelnök rögtön reagált.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Napokon belül kiderül, mekkora lehet a minimálbér jövőre

Napokon belül kiderül, mekkora lehet a minimálbér jövőre

Október második felében a VKF-ülésen már konkrét számokról is lehet beszélni a jövő évi minimálbér-emelés kapcsán - mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára egy mai eseményen. Jövőre elvileg 14%-kal kellene emelkednie a minimálbérnek a 2024-ben megkötött hároméves béralku értelmében, azonban a GDP-növekedési adatok fényében erre nincs sok esély. Idén a tervezett 13% helyett 11%-kal nőtt a minimálbér. Ezzel kapcsolatban a VOSZ főtitkára elmondta: majdnem túlnyújtózkodott azon a munkaadói szféra, mint ami a realitásból adódott volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×