Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Rohamrendőrök és a sárgamellényesek összecsapása Párizsban 2019. január 5-én. A pártfüggetlen sárgamellényes mozgalom november közepén szerveződött Franciaországban az üzemanyagadó emelése ellen. A november 17. óta tüntető sárgamellényesek azóta egyre több szociális jellegű követelést fogalmaznak meg, és Emmanuel Macron államfő távozását követelik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Könnygázzal oszlatta a rendőrség Párizsban a sárgamellényeseket

A november második felében kezdődött megmozdulásokhoz képest most jóval kevesebben tüntettek a francia nagyvárosokban.

Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója szerint az összecsapások a rendvédelmi szervekkel a polgármesteri hivatal közelében azután alakultak ki, hogy a kezdetben békésen vonuló aktivisták soraiból kövekkel és palackokkal dobálták meg a rendvédelmi szervek tagjait. A rendőrség könnygázzal válaszolt, később a készültségi rendőrségtől is erősítést kapott.

Hírügynökségek szerint a korábbi megmozdulásokhoz képest jóval kevesebben tüntettek a francia nagyvárosokban. Párizsban a BFMTV televíziós csatorna beszámolója szerint

hozzávetőleg 3500 sárgamellényes vonult az utcákra.

Néhányan a francia himnuszt, a La Marseillaise-t énekelték, mások azt skandálták, hogy "Macron, mondjál le!", vagy "Töröljék el az elit kiváltságait!". "Torkig vagyunk azzal, hogy mindig mi álljuk a számlát, elegünk van ebből a rabszolgaságból, meg kellene tudni élnünk a fizetésünkből" - hangoztatta Francois Cordier, a tüntetők egyike.

A FranceInfo közszolgálati rádió szerint a tüntetők száma városonként néhány tucattól mintegy ezerkétszáz főig terjedt. A rádió úgy tudja, hogy Beauvais és Montpellier városokban szintén könnygázzal oszlattak. Tiltakozó akciókat szerveztek még a többi között Bordeaux, Toulouse, Rouen és Lyon városokban.

A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők százezrei november második felétől vonultak utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén több olyan intézkedést is bejelentett, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×