Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, miután aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben 2019. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Prőhle Gergely: az EP-választásnak is szól a francia-német közeledés

Franciaország támogatja Németország állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában - többek között ezt is kimondja az Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár által aláírt aacheni egyezmény. Magyarország volt berlini nagykövete szerint a dokumentum Európa egységét hivatott demonstrálni a közelgő EP-választások előtt.

Az aacheni szerződés az eddigieknél sokkal kiemeltebben kezeli a közös védelempolitikát, de olyannyira, hogy Franciaország és Németország egymás védelmére kel, ha támadás érné valamelyiket. Bizonyos értelemben felülírja a NATO-együttműködés ötös pontját - tudta meg a szövetségkötés után az InfoRádió Prőhle Gergelytől, Magyarország korábbi berlini nagykövetétől.

További diplomáciai történés az új szerződésben Prőhle szerint az, hogy szövege alapján Franciaország támogatja Németországnak azt a nagyon régi szándékát, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja legyen.

S hogy mennyire szól ez az egyezmény a közelgő európai parlamenti választásoknak?

"Biztos, hogy mindkét vezetőnek szüksége van arra, hogy valamilyen látványos eredményt felmutasson. Azt ugye

tudjuk, hogy Macron elnök népszerűsége mennyire alábbhagyott az elmúlt egy évben, azt is látjuk, hogy a CDU elnökválasztási folyamatát követően, vagy annak során Merkel kancellár sem tudja azt az erőt mutatni, mint régen;

a külpolitika mindig egy más kifutási terep, ott mindig be lehet bizonyítani, hogy valaki mennyire fontos" - fogalmazott Prőhle Gergely.

Szerinte a francia-német kapcsolatrendszer csakúgy, mint például a német-lengyel a modern Németországnak - "a háború utáni Nyugat-Németországnak" - egy olyan alapvetése, ami egész egyszerűen megkérdőjelezhetetlen bárki részéről.

"Amikor a francia-német együttműködésről beszélnek, ennek a történelmi hagyománynak is megfelelnek, és biztos vagyok benne, hogy ez is volt a szándék" - húzta alá Prőhle Gergely. "Amikor

az Egyesült Államokra nem lehet számítani,

amikor az egész európai működési rendszer tekintélye erősen megroppant, Németországban jóval alacsonyabb az EU és az Európai Bizottság támogatottsága, mint Magyarországon - ezt olykor néhány üzleti elemző elfelejti -, azt hiszem, ebben a helyzetben valamiféle erőt kell mutatni annak érdekében, hogy az európai együttműködés mégis működőképes legyen. Biztos ez is célja volt az aacheni megállapodásnak" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×