Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, miután aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben 2019. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Prőhle Gergely: az EP-választásnak is szól a francia-német közeledés

Franciaország támogatja Németország állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában - többek között ezt is kimondja az Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár által aláírt aacheni egyezmény. Magyarország volt berlini nagykövete szerint a dokumentum Európa egységét hivatott demonstrálni a közelgő EP-választások előtt.

Az aacheni szerződés az eddigieknél sokkal kiemeltebben kezeli a közös védelempolitikát, de olyannyira, hogy Franciaország és Németország egymás védelmére kel, ha támadás érné valamelyiket. Bizonyos értelemben felülírja a NATO-együttműködés ötös pontját - tudta meg a szövetségkötés után az InfoRádió Prőhle Gergelytől, Magyarország korábbi berlini nagykövetétől.

További diplomáciai történés az új szerződésben Prőhle szerint az, hogy szövege alapján Franciaország támogatja Németországnak azt a nagyon régi szándékát, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja legyen.

S hogy mennyire szól ez az egyezmény a közelgő európai parlamenti választásoknak?

"Biztos, hogy mindkét vezetőnek szüksége van arra, hogy valamilyen látványos eredményt felmutasson. Azt ugye

tudjuk, hogy Macron elnök népszerűsége mennyire alábbhagyott az elmúlt egy évben, azt is látjuk, hogy a CDU elnökválasztási folyamatát követően, vagy annak során Merkel kancellár sem tudja azt az erőt mutatni, mint régen;

a külpolitika mindig egy más kifutási terep, ott mindig be lehet bizonyítani, hogy valaki mennyire fontos" - fogalmazott Prőhle Gergely.

Szerinte a francia-német kapcsolatrendszer csakúgy, mint például a német-lengyel a modern Németországnak - "a háború utáni Nyugat-Németországnak" - egy olyan alapvetése, ami egész egyszerűen megkérdőjelezhetetlen bárki részéről.

"Amikor a francia-német együttműködésről beszélnek, ennek a történelmi hagyománynak is megfelelnek, és biztos vagyok benne, hogy ez is volt a szándék" - húzta alá Prőhle Gergely. "Amikor

az Egyesült Államokra nem lehet számítani,

amikor az egész európai működési rendszer tekintélye erősen megroppant, Németországban jóval alacsonyabb az EU és az Európai Bizottság támogatottsága, mint Magyarországon - ezt olykor néhány üzleti elemző elfelejti -, azt hiszem, ebben a helyzetben valamiféle erőt kell mutatni annak érdekében, hogy az európai együttműködés mégis működőképes legyen. Biztos ez is célja volt az aacheni megállapodásnak" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×