Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Potsdam, 2016. április 14.Claudia Hubatsch némettanár intenzív nyelvtanfolyamot tart 2016. április 14-én a Potsdami Egyetem egyik előadótermében olyan menekülteknek, akik a képzést követően tanárként szeretnének elhelyezkedni Németországban. A szíriai és egyéb háborús övezetből érkezett menekültek nyelvi képzése április 11-én kezdődött az északkeleti nagyvárosban a német kormány integrációs programja keretében. (MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert)
Nyitókép: MTI/EPA/Klaus-Dietmar Gabbert

Aggasztó jelzés az iskolából: senki sem beszél németül

A németországi bevándorlók nem élnek a felajánlott nyelvtanulási lehetőséggel, és emiatt már van olyan iskola, ahol több mint száz első osztályos közül csak egy tud németül.

A német kormány óriási összegeket költ a bevándorlók integrációjára, de kiváltképpen azokban a városokban, illetve kerületekben, ahol az idegenek tömbökben élnek, komoly problémát okoz a gyerekek igencsak hiányos nyelvtudása.

Noha Angela Merkel kancellár többször is hangsúlyozta, hogy a német nyelv elsajátítása a beilleszkedés első állomása és ennek érdekében már az óvodákban is lehetőség nyílik a nyelvtanulásra, a mindennapi gyakorlat mást mutat.

Sok olyan iskola van, ahol az osztályokban alig akad német tanuló, következésképpen a pedagógusok csak üggyel-bajjal tudják megértetni magukat a diákjaikkal.

A vészharangot egy berlini iskola igazgatónője kongatta meg, aki beszámolt arról, hogy a több mint száz elsős közül csupán egy német, aki otthon is, anyanyelvén, németül beszél. A többiek jó része török vagy arab kisdiák, aki legfeljebb töri a német nyelvet.

A városrész lakóinak elsöprő többsége migráns, és noha az integrációs erőfeszítések részeként a szülőknek ingyenesen nyelvoktatást kínálnak, ezzel viszonylag kevesen élnek, mert a mindennapi élet a kerületükben amúgy is anyanyelvükön zajlik. Hátráltatja a kormány által szorgalmazott beilleszkedést az is, hogy

a németek zöme elköltözik a migránsok lakta negyedekből, következésképpen a gyerekeknek még a játszótéren sincs alkalmuk találkozni német fiatalokkal.

A legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Bild nem először közölt aggasztó riportot az integráció akadozásáról. Habár a most megjelent tudósítás Berlin 8. kerületében, a főleg arab származású muszlimok lakta Neuköllnben készült, sok más német nagyvárosban, így München Hasenbergl negyedében is jórészt hasonló a helyzet: az osztályokban alig akad németül tökéletesen beszélő diák, ezért a tanároknak először a nyelvtudást kell olyan szintre hozniuk, hogy átadhassák legalább az előírt tananyag egy töredékét.

Az integrációs intézkedések között szerepel ugyan iskolán kívüli ingyenes német nyelvoktatás, de ezek látogatottsága igen alacsony, részben azért, mert a fiatalokat sokszor a szüleik sem ösztönzik a nyelvtanulásra. Tanulmányok azonban kimutatták azt is, hogy ezek a fiatalok az anyanyelvüket sem tanulják meg rendesen, ezért nem egy iskolában az anyanyelvi oktatást is felkínálják, abból kiindulva, hogy csak az tud megtanulni jól németül, aki anyanyelvén is szabatosan tudja kifejezni magát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×