eur:
411.24
usd:
392.65
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Két évtized után lehet bevándorlási törvénye Németországnak

Legfőképpen a 350 ezer betöltetlen álláshely feltöltésére irányuló szabályokat fogalmaztak meg, a tervezett passzusok a menekültügyet is érintik.

Jelenleg a tárcaközi egyeztetés folyik, és a kormány még karácsony előtt a képviselőház elé terjeszti a német belügyi tárca törvénytervezetét, amely az EU-n kívülről érkező munkavállalók bevándorlását szabályozza. A munkaügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy

több mint két évtizedes huzavona után az év végéig törvényes keretek közé terelhetik a bevándorlást.

Hubertus Heil munkaügyi miniszter rámutatott arra, hogy a szociáldemokraták több mint 20 éve szorgalmazott követelésének most végre eleget tett a két keresztény párt, a CDU és a CSU is, ami alighanem a gazdaság nyomásának a következménye.

Németországban jelenleg becslések szerint

közel 350 ezer betöltetlen állás van.

Ez komoly gondot okoz az ipari vezetőknek, akik már jó ideje kongatják a vészharangot, mert a szakemberhiány egyre inkább fékezi a konjunktúrát.

Most először szabályozzák az unión kívülről érkezők bevándorlását

A belügyminisztérium által készített bevándorlási törvénytervezet első alkalommal terjed ki az Európai Unión kívülről érkező munkakeresők bevándorlására. A tervezet lényege, hogy

bárki bevándorolhat, ha van Németországban elismert képzettsége és munkaszerződése. Korlátozott időre pedig akkor is kiadják a tartózkodási engedélyt, ha ezekkel nem rendelkezik, hanem csupán állást keres,

vagy el akarja ismertetni a képzettségét tanúsító iratokat.

Egyelőre 5 évre felfüggesztik a hazai munkavállalókat előnyben részesítő, úgynevezett elsőbbségi vizsgálatot is, vagyis nem kell majd egy állás betöltésénél az érintett cég vezetésének bizonyítania, hogy a külföldi jelentkezők helyett van-e alkalmas német álláskereső.

A törvénytervezetnek van közvetve menekültügyi vonatkozása is, mert

könnyítéseket is tartalmaz a menedékkérők két csoportjával kapcsolatban.

Az egyik csoportot a szakképzési rendszerben tanuló menedékkérők alkotják, akikkel kapcsolatban egységesítik és a segítő szakmákra is kiterjesztik a tartományonként eddig eltérően alkalmazott, úgynevezett "3+2 szabályt". Ez a szabály arról szól, hogy

a képzés három éve alatt, illetve a tanulmányok befejezése után további két évig senkit sem lehet kitoloncolni Németországból.

A másik csoport az elutasított, de már munkába állt és a társadalomba jól beilleszkedett menedékkérőké, akik továbbra is az országban maradhatnak, ha legalább másfél éve heti 35 órás munkaidőt előíró állásban dolgoznak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×