Infostart.hu
eur:
353.52
usd:
305.65
bux:
0
2026. június 12. péntek Villő
Theresa May miniszterelnök a Brit Iparszövetség (CBI) évenkénti konferenciáján Londonban 2018. november 19-én. Beszédében hangsúlyos szerepet kapott a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Az uniós munkavállalók kárára lenne igazságosabb a brit kormányfő

Szigorítaná a brit miniszterelnök az európai munkavállalókat érintő szabályozást a brexit után. Theresa May brit üzleti vezetők előtt beszélt arról, hogy a migráns uniós dolgozók nem kaphatnak kedvezőbb elbírálást, mint egy ausztrál vagy indiai szakember.

Miközben Brüsszel továbbra is lélegzet-visszafojtva várja, hogy mi lesz a nagy brit brexitdráma vége – azaz, hogy elfogadja-e a westminsteri parlament a nagy nehezen kialkudott kilépési egyezményt –, a brit kormányfő folytatja harcát, hogy megdolgozza ellenfeleit.

Theresa May hétfőn, üzleti vezetők előtt beszélt arról, hogy a brit szóhasználattal élve

„uniós migránsok” nem „ugorhatnak majd a sor elejére” a világ más részeiről érkezett olyan dolgozókkal szemben, akikre a brit gazdaságnak szüksége van.

Azaz, egy sydney-i szoftvermérnök vagy egy delhi-i digitális fejlesztő nem kerülhet az európaiak mögé az új, szakértelem alapján szelektáló bevándorlási rendszerben.

Theresa May azt is üzente az üzleti vezetőknek, hogy az emberei által kialkudott és az Unióból való brit kilépést szabályozó egyezményt „teljességében elfogadták” – amivel viszont valójában az EU-ra és nem Nagy-Britanniára utalt a miniszterelnök.

A brit kormányfő beszéde alatt ültek össze a 27 EU-tagállam képviselői, hogy előkészítsék az alkut szentesítő csúcstalálkozót. Ennek részeként az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeli viszonyát körvonalazó politikai nyilatkozatot szövegeznek.

Theresa May – egy klasszikus politikusi húzással – olyan csoportra irányította rá a figyelmet, amely már amúgy sem okoz komoly fejfájást sem a brit üzleti és politikai elitnek, sem pedig a nemzetgazdaságnak.

Az elmúlt évben 130 ezer uniós állampolgár hagyta el a szigetországot – sokan az egészségügyi szolgálatból, ahol súlyos munkaerőhiány lépett fel.

Szemben a populista sajtó állításaival, az Európai Unióból érkező dolgozók egészében több pénzt termeltek a brit gazdaságnak, mint amennyit felvettek szociális támogatásként, és a brit munkaadók – köztük az egészségügyi szolgálat – is nagy mértékben támaszkodtak rájuk.

Ráadásul Theresa May éppen akkor vetette fel, hogy igazságosabbá teszik a bevándorlási rendszert, amikor a felmérések szerint drámai módon visszaesett az uniós munkavállalók, különösen a kelet- és közép-európai uniós tagállamból származó dolgozók bevándorlása, és nőtt meg ezzel párhuzamosan elvándorlásuk, miközben már többen jönnek brit földre a világ más részeiről.

A Brit Iparszövetség (CBI) előtti beszédben a kormányfő mondandójának másik eleme az volt, hogy az igazságosabb bevándorlási rendszer nagyobb esélyeket ad majd az őshonos fiatal briteknek a képzéshez és a munkához jutáshoz.

Mint a BBC megjegyezte,

Theresa May jó hallgatóságot választott magának, de rossz üzenettel ment hozzájuk.

Az üzleti vezetők szövetségének főnöke, John Allan csak jobb híján támogatja Theresa May kilépési alkuját, mert a megállapodás nélküli brexitet pusztítónak tartja.

A brit munkanélküliség történelmi mélyponton van, az egyes szakmákban pedig munkaerőhiány alakult ki, melynek nyomán felfelé indultak meg a bérek. Eközben a brit munkáltatóknak dolgozókra, köztük külföldiekre van szükségük.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×