A két oldalról is támadott Theresa May brit miniszterelnök hétfőn a brit munkaadókat győzködte arról, hogy álljanak ki az Európai Unióból való brit kilépést leíró egyezmény mellett. Ezt abban a reményben tette, hogy a vállalatvezetők elég nyomást tudnak gyakorolni választókerületeik parlamenti képviselőire, hogy azok támogassák Theresa May és Brüsszel tervét a kulcsfontosságú parlamenti szavazáson.
A tervezettel szemben erősen szkeptikus brit parlament voksa eldöntheti, hogy Nagy-Britannia rendezett módon vagy kaotikusan távozik az EU-ból jövő év márciusának végén.
Az új bizonytalansági tényező Spanyolország
Eddig úgy tűnt, hogy csak a briteken áll vagy bukik a kérdés, és az EU-tagállamok a tervezett rendkívüli csúcson szentesítik a megállapodást, váratlanul azonban új bizonytalansági tényező jelent meg a láthatáron: Madrid.
A spanyol külügyminiszter ugyanis módosításokat kezdett követelni az alku szövegében. Josep Borrell közölte: Spanyolország csak akkor támogatja az egyezményt, ha az nem vonatkozik a vitatott státuszú Gibraltárra. London viszont már korábban közölte, hogy erre nem hajlandó.
A spanyolok ugyanakkor arra a tavaly elfogadott ajánlásra hivatkoznak, hogy
„semmilyen EU-brit megállapodás nem vonatkozhat a parányi, brit területre az Egyesült Királyság és Spanyolország egyetértése nélkül”
– amit vétójogként is lehet értelmezni. Pedro Sanchez miniszterelnök októberben még arról beszélt, hogy „Gibraltár immár nem probléma”.
Helyi felmérések szerint a gibraltáriak brit fennhatóság alatt akarnak maradni, ugyanakkor a brexit-népszavazás idején az uniós tagság fenntartására voksoltak.
A brit kilépési egyezményt minősített többséggel kell megszavaznia az uniós tagállamoknak a hétvégi csúcson. Ha mások is ellenvetésekkel állnak elő, akkor veszélybe kerülhet a nyögve nyelősen tető alá hozott alku.
Madridon kívül más EU-tagok sem szívelik Brüsszel és a britek egyezményét:
Dánia, Belgium és Hollandia elégedetlen, amiért Nagy-Britannia ideiglenesen vámunióban maradhat az EU-val, anélkül hogy garantálnák az említett országok halászati jogát a britekéhez közeli vizekben.
Franciaország is kiállt az említett országok mellett, továbbá nem akarja engedni, hogy Nagy-Britannia lazíthasson a környezetvédelmi, a szociális és a munkaügyi kérdésekben – írta az Independent című lap. Diplomaták szerint ezeket a kérdéseket úgynevezett „mellék-egyezményekben” lehet szabályozni és ez jelzi, hogy Brüsszel nem akarja újra megnyitni a tárgyalásokat.
Theresa May számára ugyanakkor váratlan meglepetéssel szolgált koalíciós partnere. Az északír Demokratikus Unionista Párt, amely voksaival életben tartja a May-kormányt, különösen dühös az uniós alku északír kitételei miatt, annyira, hogy tartózkodott a fontos költségvetési javaslat szavazásakor.