eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Maradj nyugodt és folytasd feliratú hűtőmágnesek egy londoni ajándéküzletben 2018. október 18-án. Theresa May brit miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója második napi tanácskozása előtt úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartja az országa uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak néhány hónapos meghosszabbítását.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Már Európában is támadják Theresa May tervét

Európai uniós tagállamoknak sem tetszik a brit kormány és Brüsszel brexit-alkuja. Eddig úgy tűnt, Theresa May miniszterelnöknek csak otthon kell csatáznia a kilépési egyezség elfogadásáért, de most már Spanyolország is megakaszthatja a folyamatot.

A két oldalról is támadott Theresa May brit miniszterelnök hétfőn a brit munkaadókat győzködte arról, hogy álljanak ki az Európai Unióból való brit kilépést leíró egyezmény mellett. Ezt abban a reményben tette, hogy a vállalatvezetők elég nyomást tudnak gyakorolni választókerületeik parlamenti képviselőire, hogy azok támogassák Theresa May és Brüsszel tervét a kulcsfontosságú parlamenti szavazáson.

A tervezettel szemben erősen szkeptikus brit parlament voksa eldöntheti, hogy Nagy-Britannia rendezett módon vagy kaotikusan távozik az EU-ból jövő év márciusának végén.

Az új bizonytalansági tényező Spanyolország

Eddig úgy tűnt, hogy csak a briteken áll vagy bukik a kérdés, és az EU-tagállamok a tervezett rendkívüli csúcson szentesítik a megállapodást, váratlanul azonban új bizonytalansági tényező jelent meg a láthatáron: Madrid.

A spanyol külügyminiszter ugyanis módosításokat kezdett követelni az alku szövegében. Josep Borrell közölte: Spanyolország csak akkor támogatja az egyezményt, ha az nem vonatkozik a vitatott státuszú Gibraltárra. London viszont már korábban közölte, hogy erre nem hajlandó.

A spanyolok ugyanakkor arra a tavaly elfogadott ajánlásra hivatkoznak, hogy

„semmilyen EU-brit megállapodás nem vonatkozhat a parányi, brit területre az Egyesült Királyság és Spanyolország egyetértése nélkül”

– amit vétójogként is lehet értelmezni. Pedro Sanchez miniszterelnök októberben még arról beszélt, hogy „Gibraltár immár nem probléma”.

Helyi felmérések szerint a gibraltáriak brit fennhatóság alatt akarnak maradni, ugyanakkor a brexit-népszavazás idején az uniós tagság fenntartására voksoltak.

A brit kilépési egyezményt minősített többséggel kell megszavaznia az uniós tagállamoknak a hétvégi csúcson. Ha mások is ellenvetésekkel állnak elő, akkor veszélybe kerülhet a nyögve nyelősen tető alá hozott alku.

Madridon kívül más EU-tagok sem szívelik Brüsszel és a britek egyezményét:

Dánia, Belgium és Hollandia elégedetlen, amiért Nagy-Britannia ideiglenesen vámunióban maradhat az EU-val, anélkül hogy garantálnák az említett országok halászati jogát a britekéhez közeli vizekben.

Franciaország is kiállt az említett országok mellett, továbbá nem akarja engedni, hogy Nagy-Britannia lazíthasson a környezetvédelmi, a szociális és a munkaügyi kérdésekben – írta az Independent című lap. Diplomaták szerint ezeket a kérdéseket úgynevezett „mellék-egyezményekben” lehet szabályozni és ez jelzi, hogy Brüsszel nem akarja újra megnyitni a tárgyalásokat.

Theresa May számára ugyanakkor váratlan meglepetéssel szolgált koalíciós partnere. Az északír Demokratikus Unionista Párt, amely voksaival életben tartja a May-kormányt, különösen dühös az uniós alku északír kitételei miatt, annyira, hogy tartózkodott a fontos költségvetési javaslat szavazásakor.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×