Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Falfestményről készít felvételt egy nő a berlini fal leghosszabb megmaradt szakaszánál, az úgynevezett Keleti Oldal Galérián 2018. november 2-án. A több mint egy kilométer hosszú szakaszt több mint száz alkotás díszíti. A német fővárost 1961 és 1989 között kettéosztó betonfal elbontását 1989. november 9-én kezdték meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Felipe Trueba

Egyre bizalmatlanabbak az idegenekkel a németek

Egy felmérés szerint a németek egyharmada már két évvel ezelőtt is úgy gondolta, hogy a külföldiek csak azért költöznek az országba, hogy kihasználják a nagyvonalú szociális juttatásokat, azóta még többen vélekednek így erről.

Németországban erősödik az idegenekkel szemben érzett bizalmatlanság. Mint a lipcsei egyetem felmérése kimutatta, a németek 36 százaléka szerint a külföldiek csak azért költöznek az országba, hogy kihasználják a nagyvonalú szociális juttatásokat. A két évvel ezelőtt készült tanulmány adataihoz viszonyítva

ma már 4 százalékkal többen helyeslik az idegengyűlölet megnyilvánulásait.

A lipcsei egyetemnek a szélsőjobboldali magatartás terjedését elemző tanulmánya kimutatta, hogy a németek 36 százaléka fokozódó mértékben tart az idegen hatások túlsúlyba kerülésétől. A közvélemény-kutatás válaszadóinak több mint fele a muszlimok betelepedése miatt már idegennek érzi magát a saját hazájában. Néhány évvel ezelőtt ez az arány csak 33 százalék volt. Az aggodalomból fakadó érzés határozott és rendezvényszerű megnyilvánulásait, kiváltképpen

az idegenellenes tüntetéseket, a németek immár egynegyede melegen üdvözli,

holott még két évvel ezelőtt is, tehát a 2015-ös menekülthullám utáni esztendőben is, csak 20 százalékban helyeselték a szélsőjobboldali tiltakozó akciókat.

A felmérést ismertető Oliver Decker a demokráciát fenyegető veszélynek nevezte, hogy az idegenekkel szemben érzett gyűlölet mind jobban úrrá lesz a társadalom széles rétegein. Utalt azonban azokra az eltérésekre is, amelyek a felmérés alapján a keleti és a nyugati országrészben élők beállítottsága között mutatkozik. Így például

az egykori NDK területén élők jóval magasabb arányban, 31 százalékban utasítják el a migránsok jelenlétét az országban.

Ezt a tanulmány elkészítői arra vezetik vissza, hogy a történelmi múlt feldolgozása akadozik a keleti országrészben, ahol a tekintélyuralom tiszteletben tartása még ma is mélyen gyökerezik a lakosságban. Azonban

nemcsak az elmúlt években érkezett menekültekkel szemben erősödik az ellenérzés, hanem a zsidókkal és romákkal szemben is.

A közvélemény-kutatás válaszadóinak egy tizede szerint a zsidók ma sem illenek bele a német társadalomba. Még inkább erős a fenntartás a romákkal szemben, a válaszadók 56 százaléka szabályos félelmet érez, ha romák tűnnek fel a környékükön, következésképpen csaknem ennyien helyeselnék, ha kitiltanák őket a városokból.

A lipcsei egyetem Szélsőjobb- és Demokrácia Kutatóintézetének elemzéséből ugyanakkor kedvező jelenségekre is lehet következtetni, ugyanis kiváltképpen az egykori NDK területén a lakosság csaknem fele elégedett a demokrácia működésével, holott az ezredfordulót követően a kelet-németek még alig egynegyede nyilatkozott erről elismerően.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×