Infostart.hu
eur:
360.32
usd:
309.42
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Nyitókép: Pixabay

Hatalmas háborús jóvátételt követel Németországtól Varsó

A varsói német nagykövetség előtt rendezett tüntetés ismét ráirányította a figyelmet arra a követelésre, amely a második világháború során Lengyelországban okozott károk jóvátételére irányul. Varsó 850 milliárd dollár jóvátételt vár Berlintől.

Varsóban a német nagykövet kijelentette, hogy a kárpótlás kérdését a két ország között mind politikai, mind pedig jogi vonatkozásban 1953-ban lezárták. Az akkori bonni kormány 1,6 milliárd eurónak megfelelő összeget fizetett a Lengyelországban okozott súlyos károk jóvátételére. Azonban, miután 2005-ben Varsóban a Jog és Igazságosság Párt került kormányra, ismét napirendre került a jóvátétel kérdése. Röviddel később azonban a párt ismét ellenzékbe kényszerült, az igény nem konkretizálódott.

2015 ősze óta viszont ismét a Jog és Igazságosság Párt vezeti Lengyelország államügyeit, és a témát Varsóban újra szóba hozták. A parlament Arkadius Mularcsik vezetésével, szakértők bevonásával,

rendkívüli bizottságot hozott létre, amelynek a kárpótlás összegének pontos megállapítása mellett az is a feladata, hogy politikusoknak meggyőző érveket szolgáltassanak a jóvátétel kikényszerítésére.

Mularcsik közölte, hogy a bizottság a háborús károk felmérésére alakult hivatal 1947-es becslése alapján most 850 milliárd dollárra teszi a német kormánnyal szemben támasztott követelést. Utalt arra is, hogy még az év vége előtt Berlinbe készül, mert tájékoztatni akarja a német törvényhozókat bizottságának indokairól. A varsói kormány ismételten hangoztatta, hogy a Berlin részéről emlegetett 1953-as jóvátételt érvénytelennek tekinti, mert akkor Lengyelország kommunista uralom alatt állt, és a döntő szót Moszkvában mondták ki.

Az ügyet tovább bonyolítja, hogy a lengyel külügyminiszter ez év elején tett berlini látogatása során megállapodás született arról, hogy a kárpótlással kapcsolatos nézeteket szakértői szinten egyeztetik, amit Varsóban úgy értelmeztek, hogy a téma Németországban sem került le végérvényesen a napirendről. A Spiegel című hírmagazinnak adott interjúban Mateus Moravjecki miniszterelnök rámutatott arra, hogy

a lakosság számát alapul véve a második világháborúban Lengyelország szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket

és ennek ellenére Varsó a náci Németország által megszállt más európai országoknak fizetett jóvátétel alig másfél százalékát kapta.

Német sajtókommentárok azonban arra vezetik vissza a csillagászati összegű kárpótlási követelést, hogy Berlin ismételten élesen elítélte a lengyelországi igazságszolgáltatásban végbemenő intézkedéseket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×