eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Strasbourg, 2018. március 14.Az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak a szigetország uniós kiválását követő kapcsolatáról ülésezik az Európai Parlament (EP) Strasbourgban 2018. március 14-én. A Brexit ügyében megszavazott határozatban a képviselők azt szorgalmazták, hogy a szigetország maradjon tagja a belső piacnak és a vámuniónak, ennek lehetőségét azonban a brit kormány kizárta. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

A brit kormánypártnak magyarázkodnia kell a Sargentini-jelentés miatt

Heves bírálatok érték a brit konzervatív pártot, amiért nyugat-európai jobbközép kormányerőként egyedül szavazott a Sargentini-jelentés ellen az Európai Parlamentben. A brit torykat politikai ellenfeleik és zsidó vallási vezetők is támadták.

Theresa May brit miniszterelnök pártja volt az egyetlen nyugati kormányzó jobbközép erő, amely a magyar kormány mellé állt az Európai Parlamentben nagy hullámokat vetett Sargentini-jelentés szavazásakor.

A toryk 19 képviselője közül mindössze egy skóciai muszlim vallású politikus nem hallgatott a vezetésre

és szavazta meg a budapesti kormány által több ponton támadott jelentést. Egy másik muzulmán vallású képviselőjük tartózkodott. Sajjad Karim azt mondta az Independentnek: „nem akarja szavazatával támogatni, hogy Orbán Viktor félrevezesse a magyarokat”. Távolmaradt a vokstól egy részben ír származású, a brexitet élesen ellenző és nemrég ír útlevelet szerzett tory társuk is.

A brit konzervatívok mellett a jobbközépnek számító kormányerők közül a bolgár GERB és a Horvát Demokratikus Unió támogatta a magyar kormányt. Rajtuk kívül radikálisok és populisták, a lengyel Jog és Igazságosság Pártja, az olasz Liga, a francia Nemzeti Front, a Svéd Demokraták, az osztrák Szabadságpárt és a brexitet kiprovokáló Egyesült Királyság Függetlenségi Párt szavazott a magyar kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés ellen.

Orbán Viktor miniszterelnököt Strasbourban mikrofonvégre kapta a brit média, és úgy tűnik a kormányfő hálás volt a támogatásért:

„Szeretnénk igazságos brexitet, mert szeretjük a briteket, mindig is jól működtünk együtt. Maguk megérdemlik a jó és igazságos alkut”

- mondta egy nappal azután, hogy a brit brexit-ügyi miniszter közölte: alku hiányában London nem fizeti be azt a több, mint 30 milliárd eurós költségvetési hozzájárulást, amelyre korábban ígéretet tett.

Az Independent című brit lap hozzáteszi, hogy a nyugat-európai konzervatívok nagy része megszavazta a jelentést. Így a 17 tagú spanyol néppárti frakcióból három híján mindenki igennel voksolt, és a 19 tagú francia frakcióból is csak hárman nem szavaztak a Magyarországot elmarasztaló jelentésre.

Az osztrák ÖVP összes európai parlamenti képviselője és az általában a Fideszhez közel álló bajor Keresztényszociális Unió vezetője, Manfred Weber a magyar kormány ellen fordult.

Nagy-Britanniában zsidó vezetők is bírálták a torykat, amiért Budapesttel tartottak. Az egyik legnagyobb szervezet, a Zsidó Képviselők Tanácsa szerint „nagyon aggasztó, hogy a konzervatívok védelmükbe vették Magyarország felháborító gyakorlatát, amelynek egyaránt része a heves antiszemitizmus és az iszlamofóbia”.

A nyilatkozat sérelmezte a „muzulmán behatolókról”, a mérgező migránsokról szóló, a szervezet által Orbán Viktornak tulajdonított megjegyzéseket, valamint a zsidó jótékonykodónak nevezett Soros György elleni kampányt.

Az antiszemitizmus az utóbbi időben komoly brit belpolitikai kérdéssé vált, és éppenséggel nem a konzervatívokat, hanem – részben a palesztin ügy miatti szimpátiája nyomán - az ellenzéki Munkáspárt vezetését vádolták antiszemita megnyilvánulásokkal.

A brit Konzervatív Párt tagadta, hogy a brexit-alkudozás miatt támogatta volna a magyar kormányt. Egy név nélkül nyilatkozó tory politikus azonban azt mondta az Independentnek: „senki sem vallja be nyilvánosan, de pirospontokat kapunk azoktól, akik segítenek nekünk a brexit-tárgyalásokon”. May kormányfő szóvivője ugyanakkor tagadta volna, hogy összejátszanának a magyar kormánnyal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. szeptember 28. 11:00
×
×
×
×