Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.38
bux:
139591.08
2026. november 20. péntek Jolán
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Törvénysértés miatt újra meg kell rendezni a brexitről szóló népszavazást?

Törvényt sértett a két évvel ezelőtt a Nagy-Britannia EU-ból való kilépéséért kampányoló szervezet – derült ki a brit Választási Bizottság kiszivárgott jelentéséből. A britek egy népszavazáson – 4 százalékos többséggel – a kilépés mellett döntöttek. Most arról vitáznak, számít-e a leleplezés.

Csalt a Vote Leave, a Brit Választási Bizottság szerint a szervezet megsértette a kiadási előírásokat és más szabályokat is. A hivatalos brit kampányszervezet 2016-ban győzte meg arról a britek kis többségét, hogy mondjanak nemet az Európai Uniós tagságra.

A jelentésben többek között az olvasható, hogy pontatlanul jelentettek a kampánykiadásokról, nem igazolták az összes kiadást számlákkal és megsértették a kiadási limiteket.

A kiszivárgott jelentés arra is kitér, hogy a Vote Leave (azaz Szavazz a kilépésre) kampánycsoport jogsértő módon 600 ezer fontot utalt át egy kisebb, szintén Brexit-párti kampányszervezetnek és meghatározta az aktivistáknak, hogy mire költsék el a pénzt.

Ez akkor történt, amikor felismerték, hogy kezdték elérni a kiadási korlátot és ezt próbálták meg kijátszani azzal, hogy egy másik csoportnak adták a pénzt, hogy ők kampányoljanak tovább helyettük.

A brit választási szabályok szerint különböző kampánycsoportok „lazán együttműködhetnek”, de „nem követhetnek közös forgatókönyvet”.

A Vote Leave sokáig tagadta az összejátszást, de végül elismerte, hogy e-mail-ben egyeztettek. A csoport ugyanakkor vehemensen tagadja a választásokat felügyelő testület vádjait.

Sok választó azonban nem felejti el, hogy a Vote Leave kampánya szerint Nagy-Britannia hetente 350 millió fontot fizet be az EU-kasszába. „Ha kilépünk” – ígérte a szervezet – „a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatra fordítjuk a pénzt”.

Néhány órával azután azonban, hogy megnyerték a népszavazást, az egyik vezető kilépéspárti politikus elismerte: nem garantálják, hogy az egészségügyre költik a felszabaduló pénzt.

A Brit Választási Bizottság a szervezet tagjaitól kapott füles után indított vizsgálatot.

Egyikük azt mondta:

újra meg kell rendezni a népszavazást a Brexitről, mert törvénysértés történt.

A brit sajtóban ezek után heves vita robbant ki arról, mi is a teendő. Az EU-tagság párti Guardian szerint „nincs legitim felhatalmazás az EU-ból való kilépésre”. Mindeközben a kilépéspárti konzervatív Telegraph azzal riposztozott, hogy

„még ha törvényt is sérthettek, önámítás azt gondolni, hogy az állítólagos csalás magyarázat az eredményre”.

Mindeközben Európa továbbra is várja, hogy a brit politikai elit egységes álláspontra jusson arról, milyen feltételek mellett akar kilépni az Unióból.

Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×