„Szembemegy a népakarattal” – ezzel vádolták meg Jeremy Corbynt, a brit Munkáspárt vezérét, aki azt találta mondani, hogy az ír sziget lakosságának többsége az ír egyesülést szeretné.

Mindez azzal járna, hogy Nagy-Britannia területet vesztene.

Az északír téma különösen érzékeny kérdés Nagy-Britanniában a múlt század második felében a tartományban és brit városokban is folyt terrorkampány miatt.

Az áldozatok családtagjai tehát szentségtörésnek tarthatják, hogy Corbyn olyasmit javasol, amiért az ártatlan embereket gyilkoló – de magukat katonáknak tartó – terroristák harcoltak.

Corbyn az utóbbi idők egyik legbefolyásosabb, de baloldali radikálisnak tartott munkáspárti vezére, aki már régóta támogatja Írország egyesítését.

A sziget nagyobbik részét elfoglaló Ír Köztársaság hosszú politikai folyamat és egy fegyveres felkelés nyomán csak a múlt század húszas évei óta független állam. A brit uralom lezárásának ára az volt, hogy hat északi és jelentős protestáns lakossággal rendelkező grófság Nagy-Britannia része maradt.

A 60-as évektől kezdve egészen a 90-es években kötött Nagypénteki Egyezményig Észak-Írország és Írország egyesítését erőszakkal próbálták elérni az IRA és más terrorcsoportok, miközben ezért kampányoltak katolikus politikusok is.

Corbyn ebben az időszakban többször találkozott az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA politikai szárnyának tartott Sinn Fein párt vezetőivel. 1984-ben, amikor egy IRA pokolgép öt embert ölt meg a brit konzervatívok pártkonferenciáján, két terrorizmusért elítélt embert hívott meg a brit parlamentbe.

Az ír egyesülésért harcoló katolikus szélsőségesekkel szemben álltak protestáns terrorszervezetek, az egy ideig protestáns többségű és elfogultnak tartott helyi rendőrség és a Londonhoz kötődő, koronahű protestáns politikai vezetők.

A béke hivatalosan 1998-ban köszöntött be, amikor a brit és az ír kormány a Nagypénteki Egyezménnyel kifogta a szelet a katolikus és protestáns szélsőségesek vitorlájából. Az alku lényege a két közösség hatalommegosztása és a határokon átnyúló közös ír-brit intézmények létrehozása volt.

Az egyezmény ugyanakkor magában foglalja azt a kitételt, hogy az ír sziget egyesülhet, ha az ott élő lakosok többsége ezt kívánja.

Az ír kérdést aktuálissá teszi, hogy a brit konzervatív kormány csak az ír protestáns képviselők támogatásával tudott parlamenti többséget elérni. Emellett a Brexit miatt megoldatlan ügy az ír határ kérdése. Mivel a brit kormány azt ígéri, hogy kilép az európai vámunióból is, ez a határellenőrzés felújítását hozná magával Nagy-Britannia és Írország között, ami alááshatja a békét.

A brit konzervatív sajtó szerint ugyanakkor az egyesítést csak az ír és az északír polgárok kisebbsége támogatja csak.