Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Donald Trump amerikai elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel tartott sajtóértekezleten a washingtoni Fehér Házban 2025. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Donald Trump Irán-politikája még a saját táborában is feszültséget okoz

Donald Trump tovább lebegteti a döntést arról, hogy Washington is beszáll-e Izrael Irán ellen indított háborújába. Közben otthon arra figyelmeztették az amerikai elnököt, hogy a kérdés szétszakíthatja támogatói táborát.

Donald Trump amerikai elnök először még Izrael készülő légicsapásai tudatában is diplomáciai tárgyalásokra készült Iránnal. A bombázások megindulása után alkuról győzködte Teheránt. Majd jött a fordulat: már ő is az amerikai katonai erővel fenyegetve "feltétel nélküli megadásra" szólította fel Ali Hamenei ajatollah rezsimjét.

Első elnöksége idején a MAGA-tábor még határozottan forszírozta a kemény kiállást Iránnal szemben - akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, immár heves bírálója, John Bolton ismert háborús héja, aki már évekkel ezelőtt "globális fenyegetésnek" tartotta az iráni atomprogramot és katonai akciót sürgetett. Most, hogy az elnök afelé hajlik, amit ő éveken át forszírozott, úgy írja le Donald Trumpot, hogy annak Irán-politikáját "a neuronjai pillanatnyi felvillanása" határozza meg.

A Donald Trump mögött álló bázis közben - Irán kérdésében - repedezik. Steve Bannon, az elnök külföldi Trump-párti konzervatívok körében is népszerű egykori tanácsadója kiadta a figyelmeztetést: egy Irán elleni csapás "szét fogja szakítani Amerikát".

"Az én mantrám az: az izraeliek fejezzék be, amit elkezdtek. Ők kezdték el, nekik kell befejezni" - mondta az egykori vezető Trump-stratéga, hozzátéve:

"nem tehetjük megint meg, szétszakítjuk az országot, nem bírunk ki egy újabb Irakot."

Miért okoz törést az Irán elleni potenciális fellépés a MAGA-táborban? Az elnök leghűségesebb híveinek egy része a választási kampányban "az Amerika mindenek előtt" üzenetre és arra az ígéretre iratkozott fel, hogy Donald Trump leállítja az úgynevezett "örökké tartó háborúkat".

Ezért történt meg, hogy a bizarr megnyilvánulásairól ismert georgiai képviselőnő, Marjorie Taylor Greene és Matt Gaetz volt floridai képviselő is önmérsékletre hívta fel az elnököt. Csakúgy, mint Tucker Carlson tévés személyiség, aki legutóbb kiabálásig fajult interjút vett fel Ted Cruz republikánus szenátorral, aki viszont az Irán elleni fellépés híve. Ted Cruz mellett a Trump-tábor "héja-platformjához" tartozik a régi támogató, Lindsey Graham dél-karolinai szenátor is.

Friss felmérések szerint az elnök támogatóinak többsége ellenzi az Irán elleni katonai csapást.

Az Economist/YouGov kérdésére csak 19 százalék mondta azt, hogy Amerikának is be kell szállnia a háborúba.

Az elnök szerdán elutasította, hogy bármilyen feszültség lenne hívei körében: "az én támogatóim ma még jobban szeretnek engem és még jobban szeretem őket, még annál is jobban, mint a választások idején" - mondta.

"Lehet, hogy van egy pár, aki egy kicsit nem örül, de mások nagyon boldogok és a bázisomon kívül is vannak ilyenek. El sem hiszik, mi történik, nagyon boldogok" - mondta riportereknek. Miközben egyesek George Bush 2003-as iraki inváziójához hasonlítják az Irán elleni lehetséges fellépést, Donald Trump hozzátette: "én sem akarok belekeveredni, de 20 éve mondom: Iránnak nem lehet atomfegyvere".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×