A probléma súlyosbodik, mivel a termékenységi klinikák egyre gyakrabban küldenek donor spermát több országba, gyakran ugyanattól a személytől. Egyes esetekben előfordult, hogy egyetlen donor akár 50–100 gyermek biológiai apjává vált különböző EU-s országokban.

Egy közelmúltbeli esetben pedig olyan spermadonortól születtek gyermekek, aki öröklődő rákot okozó génmutációt hordozott, tíz érintett gyermeknél már ki is alakult daganatos megbetegedés - írja a Portfolio a Politico alapján.

A szabályozatlanság nemcsak egészségügyi, hanem pszichológiai kockázatokat is rejt. A DNS-tesztek és a közösségi média elterjedésével egyre több donorgyermek deríti ki, hogy tucatnyi vagy akár száz genetikai féltestvérrel rendelkezik Európa-szerte.

Egyes országokban a donor kiléte örökre titokban marad, míg máshol az érintett gyermekek 15–18 éves koruktól megismerhetik az apjukat – ez a széttartó gyakorlat további szabályozási kérdéseket vet fel.

Svédország és Belgium azt szorgalmazza, hogy az EU hozzon létre központi donorregisztert, valamint vezessen be uniós szintű felső határt a donoronkénti családok számára.

A spermabankok szerint a túl szigorú korlátok visszavethetnék a kínálatot és megdrágíthatnák a kezeléseket, de az etikai szakértők szerint a közegészségügyi és pszichológiai szempontoknak elsőbbséget kell élvezniük.

A várakozások szerint az uniós miniszteri találkozó csütörtöki ülésén megindulhat az egyeztetés a közös szabályozásról.