Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Unsplash

Hat újabb helyszínen kutathatnak Magyarországon kőolaj és földgáz után

A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül lehetett megkötni a szerződéseket. A határidőt hosszabbítás nélkül tartva ez két esetben már április végén, a fennmaradó helyszínekre pedig június közepéig megtörtént.

Magyarország energiaszuverenitását és a magyar fogyasztók ellátásbiztonságát a lehető legnagyobb arányban a hazánkban elérhető forrásokra érdemes alapozni. A belföldi kitermelés fokozása érdekében öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat tavaly ősszel az Energiaügyi Minisztérium (EM). A márciusban eredményesen lezárult eljárások alapján már a koncessziós szerződéseket is megkötötték Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területekre - közölte a tárca.

Mint ismertették, a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony és környezetkímélő kiaknázása megerősíti Magyarország energiaszuverenitását, az ellátás biztonságát. A legalább húsz évre szóló szénhidrogén koncessziók megadásáról március végén döntött az energiaügyi miniszter. Hatvan és Kiskőrös területeken önállóan a Mol Nyrt., Buzsák és Tamási területeken az olajvállalat és a Turkish Petroleum Overseas Company Ltd. együttes pályázóként, Csongrádon a HHE Group Kft., Kiskunhalasnál pedig a CanCambria Hungary Kft. foghat hozzá a kutatáshoz, találat esetén kitermeléshez.

A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül lehetett megkötni a szerződéseket. A határidőt hosszabbítás nélkül tartva ez két esetben már április végén, a fennmaradó helyszínekre pedig június közepéig megtörtént - közölték.

A tárca tájékoztatása szerint 2013 és 2019 között hét hasonló eljárást folytatott le a jogelőd minisztérium. A korábban megkötött szénhidrogén és geotermikus energia szerződések összesen több mint 30 területre szóltak. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, a pályázati lehetőség érdemben élénkítette az iparági beruházásokat.

Jelezték: az Energiaügyi Minisztérium a legutóbbi kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi.

Tavaly az éves fogyasztás több mint ötödét kitevő mennyiséget, közel 1,9 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a magyarországi mezőkből. A kőolajkitermelés pedig húsz év után először múlta felül ismét az 1 millió tonnát 2024-ben. Az idei első negyedévben a földgáz esetében kis többlettel megismétlődött a tavalyi azonos időszak teljesítménye. Kőolajból mintegy ötödével emelkedett a mutató, kevesebb mint 250 ezer tonnáról majdnem 300 ezer tonnára. A koncessziós eljárások lehetőséget teremtenek arra, hogy a szénhidrogének esetében tovább csökkentsük az importkitettségeket. A fokozódó belföldi kitermelés növeli a hazai fogyasztók energiaellátásának biztonságát - áll a tárca közleményében.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×