Sajtóértéslesek szerint az iráni atomprogram ellen folyó izraeli hadjáratba az amerikaiak is bekapcsolódhatnak. A Pentagon 2016-ban az Egyesült Államok különleges műveleti parancsnokságát (SOCOM) jelölte ki a tömegpusztító fegyverek elleni küzdelem (CWMD) vezető szervezetének. Mint kiderült már évtizedekkel ezt megelőzően az egyesített különleges műveleti parancsnokság (JSOC) alá tartozó egységeket arra készítették fel: miként hajtsanak végre rejtett akciókat nukleáris létesítmények vagy atomfegyverekkel felszerelt alakulatok ellen. Ennek hátterében az állt, hogy a Szovjetunió bukását követően drámaian megnőtt annak az esélye, hogy az USA-val szemben álló szélsőséges szervezetek vagy országok esetleg atomfegyvereket, illetve ezek előállításárhoz szükséges eszközöket és alapanyagokat szerezhetnek.

Márpedig nyugati szakértők szerint ehhez nagyon hasonló helyzet állhat elő, ha Iránban hirtelen összeomlana az ajatollahok rezsimje és az országban polgárháborús állapotok alakulnának ki. De még, ha ez nem is következe be, maga a jelenleg uralkodó rendszer is átadhat nukleáris eszközöket a vele szövetséges milíciáknak. A légi háború kirobbanása előtt az izraeli titkosszolgálatok arra figyelmeztettek: Teherán azt tervezi, hogy nukleáris töltet előállásához szükséges, dúsított uránt ad a jemeni húsziknak.

Ha ebből nem is sikerülne atomfegyvert építeni, arra biztosan megfelelő lenne, hogy úgynevezett piszkos bombát készítsenek belőle. Ebben a hagyományos robbanószer mellett erősen sugárzó anyag is van, ami a detonációt követően szétszóródik, és radioaktív fertőzést okoz. Egy ilyen fegyver rengeteg embert ölne meg, a megtámadott területet pedig hosszú időre sugárszennyezetté tenné, aminek a mentesítése borzasztó nagy erőfeszítéseket igényelne, ha egyáltalán lehetséges lenne. Gondoljunk csak a csernobili katasztrófára, amely 500 kilométeres körzetben okozott súlyos radioaktiv szennyezést, míg a reaktortól számított 30 kilométeres zónába még ma is tilos belépni, olyan erős a sugárzás.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) jelentése szerint Irán több mint 400 kilogrammnyi, 60 százalékra dúsított uránnal rendelkezik. Ebből nagyon gyorsan lehetne fegyvertisztaságú, vagyis 90 százalékos hasadóanyagot előállítani. Ezzel szemben a polgári felhasználáshoz elegendő lenne a 3-5 százalékos dúsítás. Miközben tehát Teherán évek óta azt hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, hatalmas tempóban pörgeti az urándúsító centrifugákat, hogy minél gyorsabban jusson nagymennyiségű atombomba-alapanyaghoz. A már most rendelkezésre álló hasadóanyagból is lehetne legalább nyolc nukleáris töltetet előállítani, piszkos bombát meg még ennél is többet. Ráadásul Iránnak nagyon fejlett rakétái is vannak, amelyekkel nemcsak Izraelt, hanem egész Európát is elérhetik.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a NAÜ vezetője a Bloombeg televízió kérdésére nem tudta megmondani, most hol lehet az iráni hasadóanyag. Rafael Grossi szó szerint azt válaszolta: „Nem tudjuk hol rejtegetik. Háború van, megszűnt a lehetőségünk az ellenőrzésére.” Egyik korábbi munkatársa pedig még ennél is aggasztóbb dolgot mondott a Bloombergnek. Robert Kelley szerint a teljes iráni hasadóanyag-készlet elfér három-négy közepes méretű fém hengerben, amit nagyon egyszerű elrejteni és szállítani.

Washington és Jeruzsálem legnagyobb félelme éppen ez, vagyis, hogy a perzsák a légi háború és a várható amerikai beavatkozás miatt széttelepítik az ország területén, vagy kicsempészik valamelyik Iránnal szövetséges szélsőséges milíciához az atomprogram legértékesebb részeit. Jemen mellett Irakban, Szíriában és Libanonban is elrejthetik ezeket. Ebben a videóban az iráni külügyminiszter-helyettes arról beszél, hogy bizonyos, közelebbről meg nem nevezett intézkedéseket hoztak az atomprogram elemeinek védelmére:

#BREAKING #Iran's Deputy FM, @Gharibabadi: From now on, new and special measures to protect nuclear materials and equipment will not be notified to the @iaeaorg, and Iran will no longer cooperate with the IAEA as before. pic.twitter.com/f7TgOzQ4Hp

— Mohammad Ghaderi | محمد قادری (@ghaderi62) June 14, 2025

Ezt akarják az izraeliek és az amerikaiak megakadályozni. Nyilván a légicsapásokkal meg lehet semmisíteni a laboratóriumokat, gyárakat. Bár a sikerben csak akkor lehetnek biztosak, ha a földön is akcióba lendülnek. Ehhez az izraeli különleges erők nem biztos, hogy elegendők lennének. Az amerikaiaknak viszont vannak olyan alakulataik, amelyek a nukleáris fenyegetések semlegesítésére kaptak kiképzést és rendelkeznek is az ehhez szükséges felszerelésekkel.

Ezek közül is kiemelkedik a Nuclear Disablement Team (NDT – Nukleáris Felszámoló Csapat), amelynek tagjai a különlegesekkel közösen hajtanak végre akciókat. Míg a kommandósok feladata a bejutás és a létesítmény biztosítása, addig az NDT specialistái a szakmai munkát végzik. Műszereikkel felkutatják a radioaktív anyagokat, és intézkednek azok biztonságba helyezéséről, illetve elpusztítják azokat a berendezéseket, amelyek egy atomfegyverprogramhoz fontosak lehetnek.

A sok gyakorlatozás mellett már éles bevetést is végrehajtottak. 2008-ban például az iraki al-Tuvaita Nukleáris Kutatóközpontból 550 tonnányi úgynevezett sárga pogácsát szállítottak el. Az uránércből készült U3O8 sárgás színű port pogácsákká sajtolják, ezt urán-hexafluorid gázzá alakítják, majd a dúsítás során különválasztják az 238U és az atomfegyverekhez szükséges 235U hasadó izotópot.

Az atombombákhoz való anyagok mellett az Egyesült Államok azt sem szeretné, ha egy esetleges belpolitikai bizonytalanság nyomán iráni ballisztikus rakéták, csapásmérő drónok és más, komoly pusztító erővel rendelkező fegyverek kerülnének a feketepiacra. Mert az már nem csak Izrael, hanem Európa és az egész nyugati világ számára komoly kockázatot jelentene.