Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Trump nyújt mentőövet a korrupciós ügybe keveredett Netanjahunak

Trump nyújt mentőövet a korrupciós ügybe keveredett Netanjahunak

Különlegesen szívélyesen fogadta a Fehér Házba látogató izraeli miniszterelnököt Donald Trump. Benjamin Netanjahunak fagyos volt a viszonya az előző amerikai elnökkel, Barack Obamával. Trumppal azonban megtalálták a közös hangot, és a közös ellenséget: Iránt.

Előfordulhat, hogy Benjamin Netanjahu jobban érzi magát Washingtonban, mint Izraelben. Otthon az általa tagadott korrupciós vádak miatt a rendőrség már többször is kihallgatta. Az amerikai fővárosban viszont Trump elnök szívélyesen fogadta háromnapos látogatása kezdetén.

Miközben a muzulmán világ és az európai szövetségesek továbbra is dühösek, amiért Trump Izrael fővárosának ismerte el Kelet-Jeruzsálemet, az izraeli vendéggel folytatott találkozón nem a palesztin-izraeli béke, hanem Irán lesz a legfontosabb téma.

Irán kérdésében ritka összhangra leltek, annál is inkább, mert mindketten súlyos fenyegetésnek tartják Teheránt és mindkettőjük hevesen ellenezte Barack Obama és más vezető hatalmak alkuját Iránnal.

Ennek értelmében Teherán fékezi atomprogramját, cserébe viszont kereskedhet a világpiacon. Csakhogy Trump és Netanjahu szerint valójában atomfegyverhez juthat, és a külfölddel kötött nukleáris alku ebben nem akadályozza meg.

Trump nyújt mentőövet a korrupciós ügybe keveredett Netanjahunak

Riporterek előtt az egymás társaságát láthatóan élvező két vezető azt mondta, hogy az amerikai-izraeli viszony soha nem volt erősebb, mint most.

„Nagyon közel állunk a kereskedelmi alkuhoz, nagyon-nagyon közeli az álláspontunk a katonai és a terrorizmussal összefüggő és minden más kérdésben, amin együtt dolgozunk.

A viszony soha nem volt jobb”

– hangoztatta Donald Trump.

Netanjahu közben lelkesen beszélt Trump decemberi döntéséről, amellyel Izrael fővárosának ismerte el a megosztott Jeruzsálemet és közölte, hogy áttelepíti oda az amerikai nagykövetséget, sőt májusban szeretne ott lenni annak megnyitásán.

Vendége erre egy ókori történelmi személyiséghez hasonlította. Arra utalt, hogy ahogy II. Kurus perzsa király hazaengedte a babiloni fogságba hurcolt zsidókat és megengedte, hogy újjáépítsék templomukat,

Trump döntésére az idők végezetéig emlékezni fog a zsidó nép.

Az elnök erre közölte, hogy büszke döntésére – ő volt az, aki életbe léptette a kongresszusi határozatot, amelyet sok elnök inkább félretolt.

Bírálói szerint azonban ezzel eloszlatta a reményeket, hogy sikerül egy alkuval lezárni az évtizedes izraeli-palesztin konfliktust és ennek eredménye egy önálló palesztin állam lesz, aminek esetleg Kelet-Jeruzsálem lehet a fővárosa. Trump szerint a palesztinokon múlik, lesz-e béke.

Azt is felvetette, hogy az új amerikai követséget „nagyon gyorsan fel lehet építeni”, akár 250 ezer dollárból – holott becslések szerint több tízmillióba kerülne egy minden biztonsági elvárásnak megfelelő komplexum létrehozása.

Közben a mostani találkozóból Netanjahu profitálhat többet. Miközben akár a karrierjébe kerülhet a korrupciós botrány, úgy állíthatja majd be az amerikai utat, hogy az Obama-évek politikai vadonban töltött idejét lezárva sikerült helyreállítani a jó viszonyt a Fehér Házzal és hogy nélkülözhetetlen vezető.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×