eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Visszafoglalták Kelet-Gúta egynegyedét

Visszafoglalták Kelet-Gúta egynegyedét

További területet foglaltak el a Damaszkusz melletti Kelet-Gútában a szíriai kormányerők. Az enklávéban Aszad elnök fegyveres ellenzéke és dzsihadisták harcolnak, miközben többszázezer bentragadt polgári lakos élete van veszélyben. A kormányerők megpróbálják kettévágni a területet.

A hétvégén hat falut és kisvárost foglaltak el a szíriai kormányt támogató erők az ostromlott kelet-gútai enklávéban. A kormányerők sikereit a londoni székhelyű Szíriai Emberijogi Megfigyelőközpont is megerősítette, és közölte: a terület egynegyedét foglalhatták el.

Mindeközben az ENSZ azon dolgozik, hogy bejuttassa humanitárius konvojait az ostromlott területre. A világszervezetnél ugyanakkor közölték, hogy

szíriai illetékesek nem adtak zöld utat a segélyszállítmánnyal megrakott 40 teherkocsiknak,

így azok továbbra sem tudnak eljutni Douma városba.

Panosz Mumtzisz, az ENSZ regionális segély-koordinátora közleményben ítélte el a helyzetet: „egy héttel azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a 2401-es határozatot, amely egy hónapos fegyverszünetet ír elő Szíriában, ez nemhogy nem történt meg, de egyes esetekben az erőszak még fokozódott is, különösen a 400 ezer kelet-gútai civil számára” – írta.

Az ENSZ illetékese azzal vádolta meg a szíriai kormányerőket és szövetségeseiket, hogy kórházakat bombáznak és tűrhetetlennek nevezte a polgári lakosokat sújtó „kollektív büntetést”.

A leghevesebb harcok vasárnap az Aszadhoz hű erők és a Dzsais al-Iszlam nevű lázadó szervezet között folytak.

A lakosok fagyos alagsorokba és pincékbe menekültek a bombázások elől, ahol nincs áram és víz – mondta az AP hírügynökségnek egy helyi nőszervezet vezetője.

Nyugati médiumok szerint a helyi civilek a szíriai polgárháború során tapasztalt egyik legintenzívebb bombázást élik át. Az ostromlott területet légicsapások sújtják, valamint rakétákkal és tüzérséggel lövik azt.

Mindeközben súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiány alakult ki. Eddig nem valósult meg az a mini-tűzszünet sem, amire Putyin orosz elnök adott parancsot, és amit Washington „viccnek”minősített. Ennek értelmében naponta öt órán át nem támadnák a lázadókat, és ők is szüneteltetnék akcióikat.

Szombaton Emmanuel Macron francia elnök és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is súlyos aggodalmát fejezte ki a humanitárius helyzet miatt telefonbeszélgetésük során. Macron felszólította Haszan Ruháni iráni elnököt, hogy fejtsen ki nyomást a szíriai kormányra a segélyszállítmányok bejutása érdekében. Irán az Aszad-rezsim egyik legfőbb szövetségese.

Aszad elnök azonban vasárnap azt mondta, hogy az ENSZ-határozat ellenére nem állítják le a Kelet-Gúta elleni hadműveletet, de ezzel párhuzamosan megengedik, hogy a lakosok távozzanak az enklávéból.

Hétfői események

Az újabb légicsapásokkal 700 fölé emelkedett a polgári halálos áldozatok száma február 18. óta, a halottak között több mint 160 gyerek is van - mondta el a megfigyelőközpontot vezető Rámi Abder-Rahmán. Az Oroszország támogatását élvező damaszkuszi rezsim a múlt hónap közepén indította meg légi offenzíváját a lázadók egyik fellegvárának számító Kelet-Gúta ellen.

Az újabb légicsapásokkal 700 fölé emelkedett a polgári halálos áldozatok száma február 18. óta, a halottak között több mint 160 gyerek is van - mondta el a megfigyelőközpontot vezető Rámi Abder-Rahmán. Az Oroszország támogatását élvező damaszkuszi rezsim a múlt hónap közepén indította meg légi offenzíváját a lázadók egyik fellegvárának számító Kelet-Gúta ellen.

A szíriai főváros közelében található térségben egy hete kezdődtek meg a kormányerők szárazföldi műveletei. Abder-Rahmán szerint a szíriai hadsereg azóta a mintegy 100 négyzetkilométernyi Kelet-Gúta több mint egyharmadát elfoglalta.A 2013 óta ostromolt Kelet-Gúta mintegy 400 ezer lakója körében mindennapos a nélkülözés. A térség lakossága az erőszak fokozódása óta hétfőn juthat először humanitárius segélyhez. A 46 kamionból álló konvoj 27 500 embert lát majd el gyógyszerekkel és élelmiszerrel - jelentette be az ENSZ.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×