eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Kegyetlen választás elé állítják a lakosokat Kelet-Gútában

Kegyetlen választás elé állítják a lakosokat Kelet-Gútában

Kedd reggel életbe lépett a Damaszkusz melletti Kelet-Gúta körül meghirdetett tűzszünet. A szíriai kormánnyal szövetséges Moszkva által bevezetett fegyvernyugvás célja, hogy a polgári lakosok ki tudjanak menekülni az ostromgyűrűből.

Miközben az ENSZ-ben nincs megállapodás a szíriai kormány és támogatói által ostromlott Kelet-Gútáról, addig a konfliktus egyik szereplője, Oroszország egyoldalú tűzszünetet hirdetett.

Vlagyimir Putyin elnök rendelete nyomán naponta reggel 9 és délután 2 között úgynevezett „humanitárius korridort” hoznak létre, amelyen át a polgári lakosok elhagyhatják a területet.

Február 18. óta több száz ember halt meg a kelet-gútai ostromban. Nyugati kormányok és segélyügynökségek a szíriai kabinetet és az oroszokat vádolják azzal, hogy a polgári célpontokat nem kímélve bombázzák a területet. Az Aszad-rezsim és Moszkva szerint bírálóik viszont elhallgatják, hogy a térségben a lakosokat emberi pajzsként használó dzsihadistákkal állnak harcban.

A civil lakosság távozását lehetővé tévő „korridor” a tavalyi, aleppói ostrom receptjét követi, amikor a lázadók uralta városrész lakosai, majd a fegyveresek is távozhattak és a szíriai kormány elfoglalta a területet.

A kedden indult tűzszünet általában tartja magát

– erősítette meg a brit központú Szíriai Emberijogi Megfigyelőközpont.

Az orosz védelmi minisztérium közölte: a lépést a szíriai erőkkel egyetértésben hajtják végre.

Lázadók tüzelnek

Nem tudják elhagyni a békés lakosok Kelet-Gútát, mert Vafidín környékén a terroristák aknatűz alatt tartják a humanitárius folyosót - jelentette ki újságíróknak Viktor Panykov tábornok, a kelet-gútai feszültségcsökkentési övezet 3. ellenőrzőcsoportjának parancsnoka. Az útvonalat kedden reggel kilenckor megnyitották, de a militánsok oldaláról érkező intenzív tűz miatt egyetlen békés lakos sem távozott - tudósított az MTI.

Korábban a SANA szíriai állami hírügynökség jelentette, hogy a dzsihadista an-Nuszra Front terroristái - akik egy ideje Dzsebhat as-Sám néven emlegetik szervezetüket - tűz alatt tartják a humanitárius folyosót.

Az oroszokat azonban máris bírálatok érték. Egyrészt, mert úgymond önkényesen, az ENSZ-t megkerülve döntöttek a tűzszünetről. Az egyik nagy lázadó szervezet szóvivője pedig azt mondta: kegyetlen választás elé állítják a lakosokat: vagy elfogadják a kierőszakolt kitelepítést, vagy meghalnak az ostromban.

„Ez az oroszok bűne”

– mondta a Failaq al-Rahman lázadó szervezet képviselője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – ahol Oroszország és az általában vele szavazó Kína vétójoggal bíró tag – vasárnap olyan határozatot fogadott el, amely 30 napos tűzszünetet ír elő Szíria egész területén.

Az országban az idén több helyen ismét intenzívvé váltak a harcok – jegyzi meg a Reuters. Miközben az Aszad-rezsim erői és támogatói Kelet-Gútát ostromolják, Törökország behatolt az észak-nyugati kurd enklávéba, Afrinba. Az ország központi részén pedig az amerikai vezetésű koalíciós légierő többszáz orosz zsoldost ölt meg, miután azok megpróbáltak elfoglalni egy olajmezőt.

Feszültebbé vált a helyzet Irán és Izrael között – utóbbi szerint az iszlám köztársaság Szírián át egészen a Földközi-tengerig akarja kiterjeszteni befolyását. Az izraeliek lelőttek egy területükre berepülő iráni drónt, míg a szíriai kormányhadsereg egy olyan izraeli vadászgépet, amely az ő légterükben támadta a drón irányítóit.

A háború rövidesen nyolcadik évébe lép és eddig már többszázezer halálos áldozatot szedett. A korábban 23 milliós Szíria lakosainak fele pedig elmenekült otthonából.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×