Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.79
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

"Képmutatással" vádolja a Nyugatot a haditudósító

A Nyugat nem fog semmit tenni a Damaszkusz mellett fekvő kelet-gútai civilek kimentéséért – írja egy veterán brit haditudósító, aki szerint éveken át látták el fegyverekkel az iszlamista ellenzéket, de most nem akarnak velük tűzszüneti tárgyalásokat folytatni.

Robert Fisk, az Independent című brit lapnak a közel-keleti háborúkat többször megjárt veterán tudósítója képmutatással vádolja a nyugatot a kelet-gútai ostrom kapcsán elhangzó bírálatok miatt.

A Damaszkuszhoz közeli területről borzalmas emberi szenvedésről érkeznek videók és Aszad szíriai elnök rezsimjét, valamint orosz szövetségesét vádolják azzal, hogy háborús bűntetteket követ el.

Fisk ostorozza azokat, akik szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyzése, hogy „tapasztalatot meríthetünk Aleppóból”, arra utal, hogy Aszad és szövetségesei el akarják pusztítani Kelet-Gútát.

Szerinte ugyanis a Nyugat nem hajlandó tárgyalni azokkal a hol ellenzékinek, hol dzsihadista szélsőségesnek nevezett harcosokkal, akik most a Damaszkusz-közeli térségbe zsúfolódtak össze. Mindeközben a rezsim és az oroszok hónapokon át tárgyaltak a kelet-aleppói lázadókkal, hogy megszervezzék a civilek és a könnyűfegyvereiket megtartó harcosok távozását.

Fisk azt is felveti, hogy nyugaton szinte tabutéma azt említeni, hogy az egykori al-Kaidával szimpatizáló és magát Al-Nuszra frontból Dzsais Al-Iszlamnak átnevező iszlamista csoport „emberi pajzsként” használhatja a térségben élő civil lakosokat.

A civilek szenvedését és a mészárlást nem lehet kétségbe vonni.

Viszont nincsenek az ostromzónában nyugati riporterek, mert – ezt nem szoktuk mondani – „Gúta védői levágnák a fejünket, ha be mernénk lépni” - írja.

Azt is furcsának tartja, hogy a körzetből érkező videókon egyetlen fegyverest sem látni. A sebesült és halott gyerekekről készült, részben kitakart képekről nem kell azt gondolni, hogy hamisak lennének, de a videók nem mondják el az igazságot, mert „nem látjuk és nem is fogjuk látni a Nuszra-harcosokat”.

Fisk megjegyzi, hogy a Kelet-Aleppóról szóló filmanyag is hasonló módon hiányos volt. „Egyetlen kocka sem ismerte el, hogy ezek a fegyveresek léteznek... a civilek szenvedéseiről szóló saját kommentárjainkban egyszer találtam említést róluk” – fogalmaz kissé túlozva – mert néha-néha a hírfolyamokban felhangzik a dzsihadista szervezetek neve.

„Ki ölt meg 6 civilt és sebesített meg 28 embert Damaszkuszban egy aknatámadással?” – teszi fel a kérdést, arra utalva, hogy akárcsak Kelet-Aleppo esetében, a nyugati média kerüli a kellemetlen témát: a kormányoldalon élőket is terrorizálják a másik oldalról.

Fisk megjegyzi: ez persze néhány ember az ostromzóna többszáz halottjához képest, de fontos lenne megemlíteni, mert így lehet majd párbeszédet kezdeni és helyreállítani a tűzszünetet a felek között.

Közben tovább bírálja a nyugati hatalmakat: „Hogyan panaszkodhatunk, amikor mi nem vagyunk hajlandók szóba állni Aszad iszlamista ellenzékével és akár orosz segítséggel fegyvernyugvást elérni? Éveken át adtunk fegyvert nekik, de nem. Inkább egyre képmutatóbb módon felháborodunk”. A valóság az, hogy az ostrom addig tart majd, amíg Gúta meg nem adja magát vagy ki nem ürítik – írja a haditudósító.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×