Infostart.hu
eur:
360.32
usd:
309.42
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán

"Képmutatással" vádolja a Nyugatot a haditudósító

A Nyugat nem fog semmit tenni a Damaszkusz mellett fekvő kelet-gútai civilek kimentéséért – írja egy veterán brit haditudósító, aki szerint éveken át látták el fegyverekkel az iszlamista ellenzéket, de most nem akarnak velük tűzszüneti tárgyalásokat folytatni.

Robert Fisk, az Independent című brit lapnak a közel-keleti háborúkat többször megjárt veterán tudósítója képmutatással vádolja a nyugatot a kelet-gútai ostrom kapcsán elhangzó bírálatok miatt.

A Damaszkuszhoz közeli területről borzalmas emberi szenvedésről érkeznek videók és Aszad szíriai elnök rezsimjét, valamint orosz szövetségesét vádolják azzal, hogy háborús bűntetteket követ el.

Fisk ostorozza azokat, akik szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyzése, hogy „tapasztalatot meríthetünk Aleppóból”, arra utal, hogy Aszad és szövetségesei el akarják pusztítani Kelet-Gútát.

Szerinte ugyanis a Nyugat nem hajlandó tárgyalni azokkal a hol ellenzékinek, hol dzsihadista szélsőségesnek nevezett harcosokkal, akik most a Damaszkusz-közeli térségbe zsúfolódtak össze. Mindeközben a rezsim és az oroszok hónapokon át tárgyaltak a kelet-aleppói lázadókkal, hogy megszervezzék a civilek és a könnyűfegyvereiket megtartó harcosok távozását.

Fisk azt is felveti, hogy nyugaton szinte tabutéma azt említeni, hogy az egykori al-Kaidával szimpatizáló és magát Al-Nuszra frontból Dzsais Al-Iszlamnak átnevező iszlamista csoport „emberi pajzsként” használhatja a térségben élő civil lakosokat.

A civilek szenvedését és a mészárlást nem lehet kétségbe vonni.

Viszont nincsenek az ostromzónában nyugati riporterek, mert – ezt nem szoktuk mondani – „Gúta védői levágnák a fejünket, ha be mernénk lépni” - írja.

Azt is furcsának tartja, hogy a körzetből érkező videókon egyetlen fegyverest sem látni. A sebesült és halott gyerekekről készült, részben kitakart képekről nem kell azt gondolni, hogy hamisak lennének, de a videók nem mondják el az igazságot, mert „nem látjuk és nem is fogjuk látni a Nuszra-harcosokat”.

Fisk megjegyzi, hogy a Kelet-Aleppóról szóló filmanyag is hasonló módon hiányos volt. „Egyetlen kocka sem ismerte el, hogy ezek a fegyveresek léteznek... a civilek szenvedéseiről szóló saját kommentárjainkban egyszer találtam említést róluk” – fogalmaz kissé túlozva – mert néha-néha a hírfolyamokban felhangzik a dzsihadista szervezetek neve.

„Ki ölt meg 6 civilt és sebesített meg 28 embert Damaszkuszban egy aknatámadással?” – teszi fel a kérdést, arra utalva, hogy akárcsak Kelet-Aleppo esetében, a nyugati média kerüli a kellemetlen témát: a kormányoldalon élőket is terrorizálják a másik oldalról.

Fisk megjegyzi: ez persze néhány ember az ostromzóna többszáz halottjához képest, de fontos lenne megemlíteni, mert így lehet majd párbeszédet kezdeni és helyreállítani a tűzszünetet a felek között.

Közben tovább bírálja a nyugati hatalmakat: „Hogyan panaszkodhatunk, amikor mi nem vagyunk hajlandók szóba állni Aszad iszlamista ellenzékével és akár orosz segítséggel fegyvernyugvást elérni? Éveken át adtunk fegyvert nekik, de nem. Inkább egyre képmutatóbb módon felháborodunk”. A valóság az, hogy az ostrom addig tart majd, amíg Gúta meg nem adja magát vagy ki nem ürítik – írja a haditudósító.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×