eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Brutális ostrom alatt Damaszkusz utolsó lázadó külvárosa

Brutális ostrom alatt Damaszkusz utolsó lázadó külvárosa

"Hullanak a bombák, és az emberek azt várják, hogy meghaljanak” – így jellemzik a polgári lakosok a Damaszkusztól keletre fekvő szíriai külváros, Kelet-Gúta helyzetét. A területen a szíriai kormányellenes erők – köztük dzsihadisták – az urak. Elemzők közben azt találgatják, hogy ez lesz-e a szíriai háború utolsó nagy ostroma.

Az ENSZ nem talál szavakat, egyre-másra érkeznek a megrázó videók sebesült gyerekekről és a Fehér Sisakok néven ismert mentőkről, akik a romok közül húzzák ki az embereket. Ez Kelet-Gúta, a szíriai főváros, Damaszkusz mellett fekvő és még mindig a kormányellenes lázadók kezén lévő, bekerített terület.

A nyugati országok és szervezetek az Aszad-rezsimet, illetve az azt támogató erőket vádolják azzal, hogy válogatás nélkül gyilkoló hordóbombákat dob le, és rakétavetőkkel lövi a környéket.

Egy brit székhelyű szíriai szervezet szerint 48 óra alatt több mint 250-en haltak meg az enklávéban, ahol 400 ezer ember élt idáig.

„A sorunkra várunk, hogy mikor halunk meg. Csak ennyit tudok mondani”

– üzente a Reutersen keresztül Bilal Abu Szalah, akinek felesége öt hónapos terhes.

Brutális ostrom alatt Damaszkusz utolsó lázadó külvárosa

„A legtöbb ember menhelyeken lakik, öt-hat család együtt. Nincs étel, nincsenek piacok” – tette hozzá.

Az ENSZ elfogadhatatlannak nevezte a folytatódó támadást, amelynek során – állítása szerint – több kórházat is találat ért, és közölte, hogy

az offenzíva háborús bűntettnek minősülhet.

A szíriai kormány és támogatója, Oroszország tagadja, hogy civileket vennének célba, vagy hogy hordóbombákat dobnának le.

Kelet-Gúta 2013 óta áll ostrom alatt és a lázadók a területről lövik aknavetőkkel Damaszkuszt. Bár Moszkva, Teherán és Ankara alkuja alapján úgynevezett „deeszkalációs övezetnek” minősítették, az egyik, al-Kaidához köthető és körzetben jelenlévő dzsihadista szervezet nem volt része az egyezménynek.

Közben elemzők azt találgatják, hogy ez lesz-e a szíriai háború utolsó nagy ostroma. Kelet-Gúta azért tudott éveken át ellenállni, mert jelentős részben mezőgazdasági terület, ahol saját élelmiszer-termelés folyt.

A kormányhű erők azonban szorosabbra vonták az ostromgyűrűt, és fokozták a bombázásokat, ami készülődő szárazföldi támadásra utalhat.

Mint az Independent című lap elemzése rámutat: a háború kezdetén a kormányerők taktikája az volt, hogy kivonultak az ellenzéki többségű helyekről, és a rezsimhez hű körzeteket és fontos utakat védték. A lázadó körzeteket elzárták a külvilágtól és bombázták azokat.

Damaszkusz körül több ilyen terület volt és ezeket fokozatosan rommá lőtték, aminek nyomán kiürültek. Kelet-Gúta közelgő elfoglalására utalhat, hogy tavaly lezárták az oda vezető alagutakat, amelyeken át a lázadók üzemanyagot és extra élelmiszert csempésztek be. Mostanra a körzetben hétszer annyiba kerül az élelmiszer, mint a kormányoldalon.

Az Independent megjegyzi azt is, hogy a kelet-gútai lázadók megosztottak és esetenként egymással is összecsaptak. Az orosz támogatás nyomán történt katonai sikerek miatt a szíriai kormány most több erőt tud összevonni a lázadók ellen. Forrásokat vonhat el azonban, hogy az északi, kurd ellenőrzésű Afrin enklávénál a kormánycsapatok a kurdokat segítve megpróbálják visszatartani a benyomult török csapatokat.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×