eur:
393.17
usd:
363.13
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Alapvető kérdésben írnák át a brit választási rendszert

Alapvető kérdésben írnák át a brit választási rendszert

A választói korhatár Magyarországon is, Angliában is a betöltött 18. évnél kezdődik. Nagy-Britanniában évek óta dolgozik azon egy egyesület, hogy szállítsák le a 16. évre.

Magyarországon a választójogosultság korhatára a nagykorúság, azaz a 18. életév. Így van ez Angliában is, és a kormány nem szívesen hajlik a vonatkozó törvény megváltoztatására. De évek óta folyik kampány azért, hogy

a 16-17 évesek is választójogot kapjanak,

és immár kormánypárti képviselők is csatlakoztak hozzá.

A kampány egyik vezetője csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a választójog megadása a 16 éveseknek immár nem kétséges, csak az a kérdés, hogy mikortól lesz így. Sir Peter Bottomley konzervatív párti honatya nyilatkozott úgy, hogy ha a parlament elé kerül az indítvány, megfelelő számban állnának mellé tory képviselők. Így véli George Osborne volt pénzügyminiszter is, aki London esti tömeglapja, az Evening Standard főszerkesztője.

Kérdés,

érettek-e a 16 évesek az országos politika gyakorlati befolyásolására.

A választójogukért küzdők azzal érvelnek, hogy Angliában egy 16 évesre már nem vonatkozik az iskolakötelezettség, fizethet jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást, házasodhat, beléphet a hadseregbe, és lehet vállalati igazgató. Akkor miért nem szavazhat?

Skóciában a helyi kormányzat már megadta a jogot a 16 éveseknek is, hogy részt vegyenek községi választásokon. Nicky Morgan volt közoktatási miniszter arra mutatott rá: milyen elégedetlenek voltak a 16-17 évesek amiatt, hogy nem szavazhattak a Brexitről.

Az interneten rengetegen szólnak hozzá a kérdéshez, és úgy tűnik, a közvélemény jelentős része nem lelkesedik a változtatás gondolatáért, mert úgy véli, hogy

a 16 éveseknek még nincs elég élettapasztalatuk.

A reform ellenzői azt is megemlítik, hogy a választásokon a 18-tól 24 évesig terjedő korcsoportból szoktak a legkevesebben elmenni szavazni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×