eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Az oroszokra mutogatnak a gigantikus méretű emailes adatlopási botrány kapcsán

Az oroszokra mutogatnak a gigantikus méretű emailes adatlopási botrány kapcsán

Bocsánatot kért a masszív adatvesztésekért, majd az oroszokat vádolta a Yahoo technológiai cég volt vezérigazgatója. Marissa Mayert az amerikai Szenátusnak az internetes biztonsággal foglalkozó bizottsági ülésén hallgatták meg.

Az egykor vezető technológiai cég, amely még mindig milliók számára nyújt email szolgáltatást,

az elmúlt években két alkalommal is masszív mennyiségű adatot vesztett el.

A cég szervereit hackerek törték fel, akik ellopták a felhasználók jelszavainak egy részét.

Mindez akkor történt, amikor Marissa Mayer volt a cég vezérigazgatója. Mostani meghallgatásán a volt cégfőnök nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért nem fedezték fel időben a támadást.

„Szeretnék őszintén bocsánatot kérni minden egyes felhasználótól a vezetésem idején történt adatlopásokért” – mondta Mayer az amerikai Szenátus Kereskedelmi Bizottságának meghallgatásán.

Majd gyorsan hozzátette: „Bár lépéseink sikeresen megvédték a Yahoot a magán és állami támogatású hackertámadások tömkelegétől, orosz ügynökök behatoltak a rendszerünkbe és ellopták felhasználóink adatait”.

Mayer mellett a bizottság meghallgatta az Equifax és Verizon telekommunikációs cég vezetőit.

Utóbbi vállalat a legnagyobb amerikai mobilcég, amely tavaly májusban vette meg a Yahoo többségi pakettjét, épp akkor, amikor Mayer lemondott.

Az új tulajdonos Verizon szeptemberben közzétette, hogy a Yahoonál történt 2013-as adatlopás három milliárd felhasználói fiókot érintett, azaz háromszor többet, mint amennyit a Yahoo tavaly decemberben elismert.

Egy másik adatlopás – ekkor ötszáz millió felhasználói számlát törtek fel – 2014-ben történt. Ebben az ügyben amerikai ügyészek vádat emeltek két orosz hírszerzési ügynök és két hacker ellen – ez volt az első alkalom, hogy az amerikai kormány kiberbűnözés miatt vádat emelt orosz kémek ellen.

A vádemelés ugyanakkor a Kreml-által a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során folytatott és eddig egyértelműen nem bizonyított orosz hacker-tevékenység és Trump elnök kampánystábjával történt, szintén egyértelműen nem bizonyított összejátszás vádjai közepette történt.

Az FBI közölte, hogy továbbfolytatja a nyomozást a nagyobbik Yahoo-adatlopás ügyében. A volt főnök, Marissa Mayer az őt faggató szenátorok kérdéseire később azt mondta: nem tudja, hogy oroszok álltak-e a 2013-as adatlopás mögött, de állami szereplőket említett.

Az egyik szenátor nekiszegezte a kérdést: miért tartott három évig felfedezni a betörést és felmérni annak nagyságát? Mayer erre azt válaszolta, hogy a Yahoo csak 2016-ban értesült az incidensről, amikor az amerikai szövetségi kormányzat adatokat mutatott be erről.

„A kemény védelem nem elég az állami támogatású támadókkal szemben” – mondta,

és a hidegháború fegyverkezési versenyéhez hasonlította az ilyen hackerek elleni harcot.

Az internetes betörők ellen „különösen agresszíven” kell fellépni, hogy elbátortalanítsák őket, mert még „erősen védett cégek is áldozatukká válhatnak” – mondta.

A Szenátus többször is meghívta Mayert a meghallgatásra, de amikor nem volt hajlandó megjelenni, hivatalosan is beidézték.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×