Infostart.hu
eur:
360.6
usd:
309.31
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Nehezen értelmezik a pápa szavait Franciaországban

Nehezen értelmezik a pápa szavait Franciaországban

Franciaországban is komoly, olykor hisztériába hajló vita zajlik arról, hogy miként kell értelmezni Ferenc pápa menekültekkel és migránsokkal kapcsolatos megnyilatkozásait. Az elmúlt napokban végre kiegyensúlyozottabb elemzések is megjelentek, amelyek úgy tűnik, kellő perspektívába helyezik a kérdést.

Amikor Ferenc pápa közreadta a menekültek világnapjára készült, huszonegy pontból álló javaslatát, amelyben egyebek mellett a migránsok befogadására szólított fel, Franciaországban kétfajta hozzáállás fogalmazódott meg.

Konzervatív, sőt egyes keresztény vélemények szerint a Szentatya tagadja az európai nemzetek önrendelkezéshez és önvédelemhez való jogát, közben pedig a globalizált, az őshonos népek "lecserélésén" munkálkodó erők malmára hajtja a vizet.

A globalizált elit képviselőinek tartott, a migránsok befogadását erőltető oldal – és a franciák jelentős része szerint ebbe a körbe tartozik az itteni média nagy része – ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy lám, a pápa is őket igazolja.

A nagy adok-kapok közepette az elmúlt napokban azonban kiegyensúlyozottabb vélemények is megjelentek, amelyek igyekeznek tiszta vizet önteni a pohárba.

Elsőként Laurent Stalla-Bourdillon atya, a francia szenátorok és parlamenti képviselők hivatalos lelkésze közölt egy írást, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy Ferenc pápa megnyilatkozása a menekültkérdésben nem politikai, hanem lelkipásztori természetű, ezért hiba azt politikailag értelmezni. A lelkész szerint katolikus pápaként Ferenc a szeretet törvényét és az egyház szociális tanítását hangoztatja, elsősorban a katolikusokhoz szól, semmiképpen sem tagadja a nemzetek önrendelkezési jogát, illetve az egyes kormányok mérlegelési kötelezettségét a migránsok ügyében. Kötelessége figyelmeztetni ugyanakkor arra, hogy a kérdés kezelése közben „a szívek ne keményedjenek meg és ne záródjanak be”.

Egy másik szerző szerint a pápát a katolikus egyházon kívüliek azért értik félre, mert alapvetően úgy tekintenek rá, mint pártvezetőre, esetleg ideológusra vagy gurura, aki taktikai célok által vezérelve nyilatkozik. Ráadásul azt képzelik, hogy szavai a katolikusokra nézve kötelező erővel rendelkeznek, holott azokat iránymutatásnak szánja, fogalmaz Philippe de Saint-Germain újságíró és konzervatív lapigazgató.

Szerinte ez utóbbi tévedésbe a pápát bíráló katolikusok is beleesnek, ők azért, mert kijelentéseit szentírásként kezelik, amivel egyfajta bálványimádást követnek el. Pedig ez utóbbi kör számára világos az üzenet: személy szerint tegyenek meg minden tőlük telhetőt a menekültek megsegítésére, és „tartsák nyitva a szívüket”.

Ez nem jelenti azt, hogy nekik és a különböző kormányoknak ne kellene „nagyon óvatosan és körültekintően” mérlegelniük az ügyben, fogalmaz Philippe de Saint-Germain, hozzátéve: sokak figyelmét elkerüli, hogy a pápa számára a menekültek olyan emberek, akik háborúk és egyéb nyomorúságok miatt „kényszerülnek” elhagyni országukat. Tehát egyáltalán nem beszél a „migrációhoz való jogról”, sőt fontosnak tartja, hogy az érintettek a szülőföldjükön maradhassanak vagy oda visszatérhessenek.

A pápa sehol sem állítja, hogy a menekültek helyzetét az őket befogadó társadalmak kárára kellene megoldani, írja Philippe de Saint-Germain, ez ugyanis nemcsak a józan észnek, de az egyház tanításának is ellentmondana.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×