eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Tovább feszül Berlin és Ankara viszonya

Alig ültek le az ankarai kormány küldöttei a tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, hogy az Európai Unió képviselőivel megvitassák Törökország esetleges felvételének előfeltételeit, az államfő kémkedéssel vádolta meg Németországot. Erdogan elnök ezzel további olajat öntött arra a tűzre, amely már egyre nagyobb lánggal égeti fel a Berlin és Ankara között még megmaradt kapcsolatot.

A német külügyminiszter múlt heti közleményét, amelyben kertelés nélkül irányváltást jelentett be Berlin Törökországgal folytatott viszonyában, mert, mint fogalmazott, az ankarai vezetés megtagadja az európai értékeket, német és török nyelven megjelent nyílt levél követte, amelyben Sigmar Gabriel megbecsüléséről biztosította a német földön élő mintegy három és fél millió törököt és hangsúlyozta, hogy a két ország közti feszültség semmiképpen sem vethet árnyékot reájuk.

Ezek után Binali Jildirim török miniszterelnök is békülékenyebb hangot ütött meg és kijelentette, hogy a feszültség fokozása egyik fél javát sem szolgálja. Hangoztatta azt is, hogy Ankara változatlanul stratégiai partnerének tekinti Németországot majd hazugságnak minősítette azokat a német sajtójelentéseket, amelyek szerint a török hatóságok vizsgálatot indítottak terrorizmus támogatása vádjával közel 70 német vállalat ellen.

A viszony enyhülésébe vetett reményt azonban

ismét lehűtötte Erdogan elnök újabb vádja,

amelyben azt vetette Berlin szemére, hogy kémkedni akar Törökországban.

Erdogan szerint a hónap elején letartóztatott német emberjogi aktivista, Peter Steudner hírszerzési és bomlasztási céllal érkezett Törökországba. Az elnök beszédét még jóformán le sem fordították németre, amikor a kormányához közel álló Jeni-Akit című napilap otromba kirohanást intézett a kancellár ellen, az állítva, hogy Angela Merkel Hitler módszerein is túltesz az elnyomásban és gyűlöletben. A Jeni-Akit a Rosszabb Hitlernél című cikkében arról ír, hogy

Németországban a beteg törökök nem részesülnek orvosi ellátásban, a török munkavállalókat elbocsátják, és lakásokat sem adnak ki nekik.

Nem ez az első ilyen kirohanás a tavaly nyári sikertelen államcsínykísérlet óta, legutóbb márciusban maga Erdogan állította azt, hogy Merkel náci módszerekkel kormányoz, amiért nem engedte, hogy az ankarai kormány miniszterei Németországban nyilvános gyűléseken kampányoljanak az elnök hatalmának kiterjesztése érdekében.

Berlinben azonban nemcsak a két ország közti viszony teljes elhidegülése kelt aggodalmat, hanem Erdogan elnök azon nyilatkozata is, amelyben közölte, hogy közelebb kerültek egy orosz, S-400-as rakétavédelmi rendszer beszerzéséhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×