eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Tömegesen fordítanak hátat Nagy-Britanniának a nővérek

Tömegesen fordítanak hátat Nagy-Britanniának a nővérek

A Brexit-népszavazás hatására drasztikus módon csökkent a Nagy-Britanniában dolgozni kívánó európai uniós nővérek száma. A fejlemény súlyosan érinti a brit egészségügyet, amely komoly nővérhiánnyal küzd.

Ahogy Johnny Rotten, a legendás Sex Pistols punkzenekar nem épp Európa-párti énekese közölte: „a nép megmondta”, azaz a britek tavaly megszavazták a Brexitet.

A lakosság egy jelentős része a konzervatívok megszorító politikájára mondott nemet ezzel, de emellett vevő volt azokra a szlogenekre is, hogy a szintén adófizető európai uniós dolgozók munkahelyeket vesznek el, segélyből élnek és miattuk romlottak le a közszolgáltatások.

Az egyik ilyen közszolgáltatás – amire különösen büszkék voltak eddig a britek – az a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, azaz a teljesen ingyenes biztosítást kínáló NHS.

Az itt dolgozó nővérek 5,5 százalékát adják az uniós országokból érkezettek, akiktől a diadalittas Brexit-szavazók tavaly azt kérdezték a kórházakban, hogy mikor mennek már haza.

Nos, úgy tűnik, hallgatnak a nem épp marasztaló szavakra – a Brit Nővér és Szülőnők Tanácsa nevű szervezet szerint

a népszavazás óta 96 százalékkal esett vissza a náluk regisztráló EU-állampolgárok száma.

„Ez a visszaesés nem is lehetne súlyosabb, fel kell, hogy ébressze a politikusokat és az egészségügyi vezetőket” – mondta a szakma gazdasági kérdéseit kutató Egészségügyi Alapítvány kutatási igazgatója.

Májusban egy másik brit nővérszövetség azt mondta, hogy

40 ezer betöltetlen állás van a szakmában.

Kommentátorok szerint az uniós nővérek megcsappant érdeklődése a tavaly bevezetett angol nyelvvizsgának is köszönhető – ezt azonban még a referendum előtt fél évvel terjesztették ki rájuk. A regisztrálók pedig épp a népszavazás utáni hónapokban kezdtek visszaesni.

A brit egészségügyben az 5,5 százaléknyi európai nővér mellett további 10 százalék a más külföldiek aránya, a maradék 85 százalékot pedig a brit intézményekben képzett nővérek adják.

A brit Egészségügyi Minisztérium szerint az uniós nővérek „értékes” szerepet töltenek be a szolgálatban és helyzetük kiemelt téma lesz a Brexitről induló tárgyalásokon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×