Moszkvában ismételten bírálták az észak-atlanti védelmi szövetség katonai egységeinek baltikumi megerősítését. Ezzel egy időben a litván sajtóban elterjedt egy hír, amely szerint a NATO-jelenlét keretében a balti országba érkezett német katonák megerőszakoltak egy fiatal helyi lányt, azonban illetékesek gyorsan kiderítették, hogy nem történt ilyen eset, és az alaptalan vádaskodást egy olyan országból terjesztették, amely nem tagja az Európai Uniónak.

Erre utalva a kancellár a litván kormányfővel folytatott berlini tanácskozását követő nyilatkozatában hangsúlyozta, az alaptalan híresztelés ügye komoly intés, hogy igencsak éberen kell figyelni az álhírekre. Diplomáciai források szerint az internet útján terjesztett álhírrel feltehetően az orosz vezetés éket akart verni a baltikumi közvélemény és a jelenlévő NATO-egységek közé.

Moszkva kardcsörtető politikájának ellensúlyozására a közelmúltban NATO-egységek érkeztek Kelet-Lengyelországba, valamint a Baltikumba. A német védelmi miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy rövidesen ötezer fővel emelik a Litvániába vezényelt német alakulatok létszámát, mert csak így tudják megfelelően kezelni a térség biztonsági kockázatait.

Ursula von der Leyen utalt arra is, hogy a német hadsereg egyre több kihívással néz szembe, ezért a katonaság létszámát a jelenlegi 168 ezerről 2024-ig 198 ezerre akarják emelni. A védelmi miniszter szerint azt remélik, hogy 2024-ben már több, mint 60 ezer polgári alkalmazottja is lesz a hadseregnek. Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy a német fegyveresek csak a létszám drasztikus növelésével tudnak gondoskodni az ország hatékony védelméről, illetve eleget tenni vállalásaiknak a NATO-n keretében, megfelelően fellépni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet visszaszorítására, és Afganisztánban valamint az afrikai Maliban folyó küzdelemben.