Donald Trump már elnökké választása előtt ellenségként kezelte Iránt és elődjével, Barack Obamával szemben nem akart békülni vele. Trump többek között élesen bírálta Obama talán egyetlen külpolitikai sikerét – a nagyhatalmak és Irán között létrejött nukleáris alkut.

Obama ezzel elérte, hogy Irán távolabb került attól, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, míg Teherán azt kapta cserébe, hogy feloldották az ellene hozott nemzetközi kereskedelmi szankciókat.

Beiktatása után Trump keményebb fellépést ígért, különösen azután, hogy Irán január végén ballisztikus rakétatesztet hajtott végre. Washingtonban közölték: „ketyeg az óra”, Teherán a tűzzel játszik és ismét amerikai szankciókra számíthat.

Irán sem maradt adós, mert szerdán a rendszer egyik fő ideológiai és katonai pillére, az elit Forradalmi Gárda parancsnoka fenyegette meg az Egyesült Államokat.

„Ne legyenek kétségei az ellenségnek, ha alábecsül minket, akkor nagy pofont kap” – üzente Mohamad Papkur tábornok, a Gárda szárazföldi erőinek parancsnoka.

A Forradalmi Gárda szerdán fejezte be azt a háromnapos hadgyakorlatot, melynek során rakétákat, tűzérséget, tankokat és helikoptereket vetettek be.

„Ma mindenki láthatta, milyen harci potenciállal rendelkezünk” – tette hozzá az iráni tábornok. A Gárda azt állította, hogy „fejlett rakétákat” tesztelt és drónokat is bevetett az ország központi és keleti részén tartott gyakorlat során – írta a Reuters.

Az irániak burkoltan arra is figyelmeztették Washingtont: libanoni siíta szövetségesük révén csapást mérhetnek Amerika fő regionális szövetségesére, Izraelre. A Hezbollah az iráni gyártmányú Fateh 110-es rakétákkal elérheti Izrael Dimonában található atomreaktorát.

Korábban az irániak regionális ellenségei, Szaúd-Arábia és Izrael furcsa szövetséget alkotva egyszerre sürgettek keményebb fellépést Teherán ellen.

A szaúdiak a globális terrorizmus fő támogatójának és a Közel-Keletet destabilizáló erőnek nevezték Iránt a múlt heti, müncheni biztonságpolitikai konferencián. Az izraeli védelmi miniszter, a keményvonalasnak tartott Avigdor Lieberman pedig párbeszédet sürgetett a szunnita arab országokkal.

A Münchenben felszólaló iráni külügyminiszter ugyanakkor szintén az Öbölbeli arab országokat szólította fel, hogy Teheránnal együttműködve mérsékeljék a feszültséget.