Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Még a Kreml is abszurdnak tartja a Trumpnak benyújtott ukrán béketervet

A Kreml tagadta, hogy tudomása lenne arról az ukrajnai békejavaslatról, amely szerint 50-100 évre "bérbe adnák" Oroszországnak a Krím-félszigetet. A zavaros történet akkor merült fel, amikor fokozott figyelem irányul Trump amerikai elnök oroszországi kapcsolataira.

Az orosz elnöki szóvivő tagadta, hogy tudott volna egy ukrán parlamenti képviselő állítólagos béketervéről, amelyet Donald Trump amerikai elnök két bizalmasa is támogatott – legalábbis ezt állítja a New York Times című lap.

Dmitrij Peszkov, Putyin orosz elnök szóvivője azt mondta, hogy nem tudott korábban az elképzelésről, amelyet „abszurdnak” nevezett.

Moszkva egyrészt tagadja, hogy csapatai jelen lennének Kelet-Ukrajnában, másrészt Peszkov szóvivő a külvilág által el nem ismert módon elcsatolt Krímre utalva feltette a kérdést: „hogyan lehete az, hogy Oroszország saját területét bérelje saját magától?”

Andrij Artyemenko ukrán parlamenti képviselő elképzelése szerint a béke fejében „kivonnák az orosz csapatokat Kelet-Ukrajnából”, az ukrán lakosságot pedig megszavaztatnák, hogy 50-100 évre bérbe adják-e a Krím-félszigetet Oroszországnak.

A javaslatról először a New York Times című lap számolt be. Az újság szerint a terv nyomtatott változatát Michael Cohen, Trump elnök ügyvédje vitte egy lezárt borítékban a Fehér Házba. Egy másik támogató Felix Sater volt, aki orosz üzleti lehetőségeket derített vállalkozó korában Trumpnak.

A Times megjegyezte: bár a nem hivatalos diplomáciai kezdeményezések nem törvényellenesek, Trump orosz kapcsolataira különösen nagy figyelem irányul azóta, hogy a múlt héten lemondott nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn. Őt azzal vádolták meg, hogy a washingtoni orosz nagykövettel a Moszkva elleni szankciók lehetséges feloldásáról tárgyalt, és erről félrevezető módon tájékoztatta Mike Pence alelnököt.

Trump hétfőn kinevezte a rekordgyorsasággal távozott Flynn utódját, aki Herbert McMaster tábornok, iraki és afganisztáni veterán és akit nemrég azzal bíztak meg, hogy írjon tanulmányt az orosz katonai előny mérsékléséről.

Ukrajnában közben azzal vádolták meg Artyemenko képviselőt, hogy orosz ügynök. Kormányilletékesek azt mondták: hazaárulás miatt le kell tartóztatni. Saját pártja, a Radikálisok vezetése azt állította, hogy tudta nélkül állt elő a tervvel, majd közölték, hogy kizárják soraikból.

A béketervet magáénak valló Artyemenko azt is elmondta: bizonyítéka van Petro Porosenko ukrán elnök korrupt magatartásáról és azt állította: a Kreml bátorította, hogy álljon elő a tervvel.

Moszkvában az elnöki szóvivő közölte: az ukrajnai konfliktust csak a tavaly előtti, minszki tűzszünet előírásainak megfelelően lehet rendezni.

Ukrajna londoni nagykövete pedig azt mondta: nem alkudoznak Oroszországgal a saját területükről. Kijevben aggodalmak merültek fel, hogy Moszkva Trump bizalmasai útján köt alkut az amerikai elnökkel és így megtarthatja a Krímet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×