eur:
409.24
usd:
375.37
bux:
74240.87
2024. november 5. kedd Imre

Csak ketten mentek szembe Trumppal

Immár bizonyos, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy Donald Trump legyen az Egyesült Államok következő elnöke. Az úgynevezett Elektori Kollégium tagjai - pár kivétel mellett - a papírforma szerint szavaztak, így Trump megszerezte a hivatalba lépéshez szükséges többséget.

Hat héttel az amerikai elnökválasztás után Donald Trump megszerezte az úgynevezett elektorok voksainak szükséges többségét és így formálissá vált választási győzelme.

Az egyes szövetségi államokat képviselő elektorokat az utóbbi hetekben nagy nyomás alá helyezték azok az aktivisták és állampolgárok, akik meg akarták akadályozni Trump hatalomra lépését.

Összesen ötmillióan írták azt a petíciót, amivel arra akarták rávenni az elektorokat, hogy a milliárdos üzletember ellen szavazzanak.

Az amerikai alkotmány értelmében a polgárok valójában a saját államuk által delegált elektorokat választják meg, akik aztán az adott államban többséget szerzett elnökjelöltre voksolnak.

A sajátos amerikai választási matematika eredményeként ugyan Trump ellenfelére, Hillary Clintonra közel három millióval több polgár szavazott, de a milliárdos több elektori voksot nyert.

Annak ellenére, hogy ketten a szokásokkal szembemenve most ellene szavaztak, Trump így is több szavazatot kapott, mint a hatalomra lépéshez szükséges 270 - pontosan 306-ot, – azaz ő nyerte az elnökválasztást.

Négy olyan elektor közben, akinek Hillary Clintonra kellett volna szavaznia, szintén másra voksolt.

Ahhoz, hogy az elektorok megakadályozzák a Trump-győzelmet, összesen 38 elektornak kellett volna szembefordulnia vele.

Bár Donald Trump az amerikai történelem ama elnökei közé tartozik majd, aki kis többséggel nyert, az elektorok szavazása után köszönetet mondott az amerikai népnek, amiért „nagy többséggel” őt választotta meg az Egyesült Államok következő elnökének.

„Ezzel a történelmi lépéssel ragyogó jövő elé nézünk. Keményen dolgozom majd, hogy egyesítsem országunkat és minden amerikai elnöke legyek” – írta.

Az elektori döntés napján több amerikai városban is kisebb tüntetések voltak. Pennsylvaniában „Nem Trumpra, nem a Ku Klux Klanra, nem a fasiszta Amerikára!” jelszavakat skandáló párszáz fős tömeg gyűlt össze.

Maine államban pedig a tiltakozók azzal a szlogennel vonultak fel, hogy nem szabad hagyni, hogy „Putyin válassza ki az elnökünket”. Ezzel arra vádra utaltak, hogy az orosz elnök által irányított hekkerek befolyásolták az elnökválasztás kimenetelét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×