Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

"Mit keres a török belpolitika Németországban?"

A hatóságok ugyan engedélyezték a török elnök melletti rokonszenv megnyilvánulását, de feltételül szabták, hogy a rendezők – saját biztonsági embereikkel – gondoskodjanak az esetleges rendzavarás megakadályozásáról. A német rendőrség is nagyszámú jelenléttel igyekszik majd a tüntetés békés lebonyolítását elősegíteni, ugyanis a berlini törvényhozásban képviselt csaknem valamennyi párt ifjúsági tagozata vasárnapra az ankarai kormány diktatórikus intézkedéseinek bírálatára, szintén felvonulást tervez Kölnben.

A kölni tüntetésre az engedélyt az Európai Török Demokraták Uniója nyújtotta be a német hatóságnak, amely nem talált kifogást ellene. Becslések szerint legalább 15 ezer Erdogan-párti török érkezik Kölnbe, hogy támogatásáról biztosítsa az ankarai kormány politikáját.

Erdogan nem először mozgósítja a Németországban élő törököket: 3 évvel ezelőtt kereken 25 ezren vettek részt azon a düsseldorfi felvonuláson, amelynek célja az ankarai kormány politikáját bíráló megmozdulás erőszakos leverésével való feltétlen egyetértés volt.

A hónap elején történt államcsínykísérlet idején szintén több ezren gyűltek össze Törökország berlini nagykövetsége előtt, hogy támogatásukról biztosítsák Erdogan elnököt.

Több vezető német politikust azonban aggaszt a vasárnapi tüntetés terve. Noha egybehangzóan síkraszállnak a vélemény-nyilvánítási szabadság tiszteletben tartása mellett, fenntartással nyilatkoztak arról, hogy mit keres a török belpolitika Németországban.

Mint a legkisebb berlini kormánypárt, a Keresztényszociális Unió főtitkára kifejtette, aki aktívan ki akarja venni a részét a török belpolitikában, akadálytalanul távozhat Németországból és térhet vissza Törökországba. Andreas Scheuer hangsúlyozta, hogy a vélemény-nyilvánítási szabadság nem azt jelenti, hogy a török belpolitikai feszültségeket és erőszakot exportálni lehet német földre is.

A kereszténypárti politikus epésen megjegyezte azt is, hogy Erdogan elnök Törökországában példát vehetnének az alapvető emberi jogok európai tiszteletben tartásáról, amelytől a jelenlegi ankarai kormány egyre inkább eltávolodik.

A másik kereszténypárt belpolitikai szakértője pedig egyenesen szóba hozta a tervezett kölni tüntetés betiltását, azzal érvelve, hogy Erdogan hívei és ellenfelei alighanem távolról sem csupán a szóbeli meggyőzés bajnokai, és nem riadnak vissza az erőszak alkalmazásától sem, ez pedig már kellő érvet nyújt a hatóságok számára az engedély visszavonására.

A Szociáldemokrata Párt belpolitikai szóvivője azonban csak nehezen tartja elképzelhetőnek a tüntetés betiltását, de ő is úgy vélte, hogy a vasárnapra tervezett tömegmegmozdulás még jobban szembe állítja majd egymással Erdogan Németországban élő híveit és ellenfeleit.

Tény az is, hogy a berlini törvényhozás török származású képviselői, akik bírálták Ankara elnyomó intézkedéseit, sorozatban kapják a fenyegetéséket. Hasonló helyzetbe kerültek annak az Egyesült Államokba menekült török prédikátornak a követői is, akit Erdogan felelőssé tesz az államcsíny megszervezéséért.

Németországban közel 3 millió török él, és többségük helyesli Erdogan politikáját. A berlini képviselőházban jelenlévő pártok viszont a demokrácia gyors aláásását vetik a török elnök szemére és ezért ifjúsági szervezeteik vasárnap ellentüntetésre készülnek Kölnben

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×