Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Mi lesz, ha összeomlik az észak-koreai rezsim?

Kína továbbra sem hajlandó elítélni Észak-Koreát egy déli hadihajó elsüllyesztése miatt. Így előfordulhat, hogy nem sikerül újabb büntető intézkedéseket elfogadtatni az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Közben elemzők szerint nagyobb baj, hogy az amerikaiaknak és a kínaiaknak nincs közös tervük arra, mi történjen, ha összeomlik a phenjani rezsim.

Bár a nemzetközi közvélemény szilárdan hisz abban, hogy az észak-koreaiak torpedózták meg és süllyesztették el a Csonan déli hadihajót, Kína továbbra sem hajlandó elítélni Phenjant. Ven Csia-pao miniszterelnök a szolidaritás kifejezése helyett annyit mondott egy regionális csúcstalálkozón a dél-koreai elnöknek és a japán kormányfőnek, hogy minden áron el kell kerülni a háborút a Koreai-félszigeten.

Bár Észak-Koreát már egy sor ENSZ-szankcióval sújtották, Peking vonakodása feldühítheti Dél-Koreát, amely újabb lépéseket akar elfogadtatni a Biztonsági Tanácsban szomszédjával szemben - és ezt a kínaiak megakadályozhatják.

Ironikus módon Kína és Dél-Korea egyetért abban, hogy nincs szükség háborúra. A déliek a közel 30 ezer náluk állomásozó amerikai katona támogatásával valószínűleg legyőznék az északiak rosszabbul felszerelt, milliós hadseregét. Ami a térségben sokakat a háborúnál is jobban aggaszt, az azt követő béke lenne - jegyzi meg az Economist.

Kína retteg attól, hogy a phenjani rezsim összeomlása esetén menekültek rohama indulhat meg a határai felé, és attól is, hogy ki ellenőrizheti az észak-koreai atomfegyvereket. Elemzők szerint a háborús szcenárióban arra is fel kell készülni, mi történik, ha szembetalálkoznak az egymással az akcióikat nem koordináló kínai, valamint az amerikai és dél-koreai erők.

Dél-Koreának sem érdeke igazán az északi rendszer bukása, hiszen épphogy kilábalt a hitelválságból, az országegyesítés költségei pedig nagyságrendekkel meghaladnák a németének az árát.

Az Economist szerint korai még azon spekulálni, hogy hamar átadja-e a kormányrudat Kim Dzsong Il észak-koreai vezető, aki a tavalyi balul sikerült valutareform és a magánpiacok bezárását követő mérsékelt elégedetlenség ellenére megerősítette hatalmát. Ám amikor felmerül ez a kérdés, hatalmi harc indulhat meg Phenjanban, ami még inkább kiszámíthatatlanná teszi a sztálinista módon irányított országot. Kínának és az Egyesült Államoknak "felnőtt módon kellene beszélgetnie a lehetséges forgatókönyvekről és Kínának be kellene látnia, hogy a tétlenség veszélyes" - jegyzi meg a gazdasági magazin

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×