Infostart.hu
eur:
352.31
usd:
307.25
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Turisták Réunion vulkanikus részén.
Nyitókép: Google Maps

Ott ácsorogtak a turisták, és 200 méterre tőlük zajlott a „földtörténet” – képek

Új szárazföldi terület született az Indiai-óceán nyugati felén, a Madagaszkár közelében található Réunion szigeten. Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban elmondta, jelen pillanatban ez a terület még nem „fürdőterület”, csak úgynevezett lávadelta. „Nem volt semmi előjel arra, hogy kitörés indul, ott voltak a turisták, és egyszer csak valami kis vibrálást éreztek, majd egy nagy robbanás, és 200 méterre tőlük felnyílt a földfelszín és csaptak fel a lávacafatok, hát rohantak le, persze, ahogy csak tudtak.”

Új szárazföldi terület született az Indiai-óceán nyugati felén, Madagaszkár közelében található Réunion szigeten. Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban péntek reggel elmondta, az új földdarab, hasonlóan az óceáni szigetekhez általában, vulkáni működéssel jött létre.

„Ha kicsit belegondolunk, az, hogy így itt vagyunk, még ez is a vulkáni működéshez kapcsolódik; a Föld 4,5 milliárd éves történetében ez az, ami építi a szárazföldet. Amit az elmúlt napokban látni lehetett, ez picinyke illusztrációja annak a hatalmas folyamatnak, hogyan születik a szárazföld, hogy lettek az óceánok, és miért van itt élet” – mutatott rá.

De ebben az eseményben sokkal több minden is megmutatkozik: 8 és fél hektárral nőtt egy sziget kiterjedése úgy, hogy lefolyt a láva 2060 méteres magasságból, megtett körülbelül 7 kilométert, átvágott egy autóutat, és „megfürdött az óceánban”, körülbelül 200 méterrel beljebb téve a partot az óceánban. Jelen pillanatban ez a terület még nem „fürdőterület”, csak úgynevezett lávadelta.

Hogy folytatódhat-e Réunion területnövekedése, arra azt mondta, az ilyen esemény azért nem túl gyakori, a helyiek és a turisták is mentek és nézték a tiltás ellenére, hisz mégiscsak egy szárazföld születése. A szigeten 2007-ben történt ilyen utoljára.

„Szerda délután leállt ez a vulkáni működés, de hát azért arra is volt már példa, hogy néhány napos szünet után újrainduljon még nagyobb erővel. Például itt, Réunion szigetén 2015 augusztusában is volt egy ilyen megállás, és aztán újraindulás, tehát azért nem lehet teljesen biztosan mondani, hogy befejeződött, de most éppen nyugalom van, nincsen további lávautánpótlás, amely növelje ezt a lávaplatformot” – rögzítette.

Réunion környéke a Föld egyik legaktívabb vulkáni területe, a XVII. századtól több mint 150 kitörése volt, egy-két alkalommal van vulkánkitörés. Január óta viszont valami más tapasztalható.

„Két évig szunnyadt a tűzhányó. Januárban volt egy egy-két napos, nagyon látványos kitörés, majd

február 13-án úgy kezdődött el ez a 41 napos vulkáni időszak, hogy turisták voltak ott a vulkán tetején.

Nem volt semmi előjel arra, hogy kitörés indul, ott voltak a turisták, és egyszer csak valami kis vibrálást éreztek, majd egy nagy robbanás, és 200 méterre tőlük felnyílt a földfelszín és csaptak fel a lávacafatok, hát rohantak le, persze, ahogy csak tudtak. De utal ez az esemény arra, hogy egy vulkáni működés sokszor teljesen váratlanul is el tud indulni. Ez a terület – a Piton de la Fournaise – azért tényleg a vulkánok otthona, hasonlóan a Hawaii-szigetekhez” – részletezte Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×