A rendezvényt követő sajtótájékoztatón Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudományért és innovációért felelős államtitkára, aki a DOSZFeszten részletesen bemutatta Magyarország tudományos és innovációs stratégiáját, azt mondta, az innovációs képzést a felsőoktatásban és a doktori képzésben is erősítik, de az oktatást a 2026-2027-es tanévtől a középiskolákban is megkezdik, mintegy tízezer tanuló bevonásával.

Jelezte azt is, hogy

a következő három évben megduplázzák a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap forrásait, amelyek így elérhetik a 225 milliárd forintot.

Az egyik legnagyobb gyengeségnek nevezte, hogy a kutatási eredményekből nehezen lesznek startupok, majd növekedésre képes vállalkozások, ezért tájékoztatása szerint a kormány egyszerűsítené a cégalapítást és támogatná a hazai innovatív vállalkozások piacra lépését.

Horváth Péter kiemelte, hogy a GINOP Plusz programnak a következő két évben rendelkezésre álló európai uniós forrásaiból a magyar innovációt a legmagasabb szinten segítik, miközben a kutatóhálózat és az egyetemek infrastruktúráját több tízmilliárd forinttal támogatják.

Hozzátette: Magyarországnak az Európai Unióba történő „reintegrációja” kapcsán Brüsszelben tudományos és technológiai irodát nyitnak a magyar részvétel megerősítésére.

A debreceni eseménnyel összefüggésben fontos célnak nevezte, hogy innovációra tanítsák a fiatalokat, arra, hogy merjenek vállalkozni. A doktoranduszok startup-programba bevonásával Magyarországon megkezdődött egy olyan innovációs képzés, amely segíti, hogy innovátorokká váljanak, majd sikeres vállalkozást indítsanak - mondta az államtitkár.

Bódis László, a NIÜ vezérigazgatója rámutatott: eddig több mint húszezren vettek részt a HSUP programban, amelyet mostantól kiterjesztenek a doktorandusz hallgatókra is.

A doktori képzésben részt vevő hallgatók kutatási ötleteikkel szeptember 15-ig jelentkezhetnek a programba,

amelynek első, Tanulás és felfedezés elnevezésű programrésze októberig tart. November és január között lesz a projektindítás, júniusig a projektfejlesztés, júliusban pedig szakmai zsűrinek, befektetőknek, iparági szakértőknek és lehetséges partnereknek mutathatják be a projektötleteket a doktoranduszok - ismertette a vezérigazgató, megjegyezve, hogy a programban részt vevő hallgatók ösztöndíjat és projektfinanszírozást is kapnak.

Bács Zoltán, a DOSZFesztnek otthont adó Debreceni Egyetem (DE) rektora azt mondta, az innováció nem csodafegyver, hanem mindennapi szükséglet, ami a piacra lépést is segíti.

Vámosi Péter, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke örömmel nyugtázta, hogy a HSUP Doctorate programot a NIÜ és a támogató Tudományos és Technológiai Minisztérium a DOSZFeszten mutatta be, és az elsők között ismerhették meg Magyarország tudományos és innovációs stratégiáját. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Phd-hallgatók 140 ezer forintos havi juttatását nyolc éve nem emelték.

Horváth Péter államtitkár ennek kapcsán az MTI-nek azt mondta, ez a kérdés az oktatási tárca kompetenciájába tartozik, de minisztériumuk támogatja az összeg emelését.