A ProArt 2025-2026-os zeneipari jelentése immár a 11. ilyen jellegű kiadványa a szövetségnek. Az igazgató elmondta: a hazai zeneipart próbálják bemutatni a szélesebb közönségnek, illetve a döntéshozóknak, valamint a jogalkotóknak is. Az idei jelentésben kiemelten vizsgálták a mesterséges intelligencia hatását, pontosabban azt, hogy a magyar zeneiparra milyen hatást gyakorol a generatív mesterséges intelligencia megjelenése, széles körű elterjedése, és az, hogy így „vadnyugati, vadkeleti állapotokat” idézett elő.

Horváth Péter hangsúlyozta: a jelentést a Whitereport csapata készítette, Incze Kinga és Nagy Tímea. A jelentés alapját a hazai és nemzetközi iparági adatok szolgáltatták. A hazai adatok elsősorban az Artisjus, az Európai Művészeti Akadémia, az EJI és a MAHASZ auditált eredményein nyugszanak. Ezt egészítik ki a magyar zeneipart, illetve kapcsolódó iparágakat bemutató felmérések, többek között a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai, valamint nemzetközi kutatások és 16 szakértői mélyinterjú is alapot szolgált arra, hogy ez egy teljes körű jelentés legyen.

A konklúzió egy becslés arra vonatkozóan, hogy az évtized végéig milyen bevételkiesést okozhat a generatív mesterséges intelligencia megjelenése a hazai zeneiparra. Mint mondta,

a kumulált veszteség vagy bevételkiesés akár a 12 milliárd forintot is elérheti 2028 végéig, ami rendkívül jelentős.

A tágan vett magyar zeneipar a magyar GDP 0,3 tized százalékát adja, ez közel 300 milliárd forintot jelent. A szűken vett zeneipar kevesebb mint 100 milliárd forint, és ha ennek több mint a tíz százaléka veszélyben van, az nagyon jelentős lehet, ezért a szövetség ezzel a jelentéssel és becsléssel szeretné felhívni a hazai jogalkotók figyelmét arra, hogy ez egy nagyon fontos és kezelendő kérdés, melynek gazdasági hatásai, részben a zeneipar szereplőire, az alkotókra, de a magyar nemzetgazdaságra is kiterjednek, hiszen adóbevételek maradnak el.

Mindennek a magyar kultúrára gyakorolt hatása sem pozitív. A generatív mesterséges intelligencia sablonokat gyárt, és bár megkönnyíti egy széles kör számára, hogy zenét generáljon, az nem üti meg az alkotás színvonalát. Ráadásul a mesterséges intelligencia használatának veszélye az is, hogy sablonossá teszi a tartalmakat, amelyek ezek által készülnek – sorolta.

Horváth Péter a megoldandó feladatokról is beszélt. Úgy véli, gyorsan „nőttek ki” – jellemzően Amerikában – techcégek, amelyek mindenféle engedély nélkül használták fel a világon alkotott zenét, amelyekből szöveges parancsokra muzsikát generálnak. Hangsúlyozta:

el kell érni, hogy a létrehozott alkotások, hangfelvételek, zeneszövegek felhasználásához ezeknek a techcégeknek, vállalkozásoknak is engedélyt kelljen kérniük. Emellett, ha a szerzők úgy látják, jogdíjat is fizessenek.

A szövetség igazgatója szerint nemzetközi jelenségről van szó, nem csak a hazai jogosultakat, zenefogyasztókat sújthatja mindez. Több millióan használják már ezeket a zenegenerátor szolgáltatásokat ingyen vagy előfizetési díj jelenében. Azoknak a cégeknek az értéke hihetetlenül gyorsan nőtt, amelyek megjelentek ezzel a szolgáltatással a piacon. Már több százmillió dolláros árbevételük van a fizetős modellekből, illetve a reklámalapú modellekből is gazdagodnak.

Az egyik probléma, hogy

ezekből a bevételekből nem részesednek zeneipari jogosultak, akiknek a korábbi munkáin alapul az alapanyag,

márpedig a cégek engedély nélkül jutottak hozzá a világon már létrehozott zenei tartalmakhoz, úgyhogy ez most szerzői jogi problémákba ütközik.

A helyzetnek negatív gazdasági hatásai is lehetnek, súlyos piactorzulást előidézve, ha a korábbi klasszikus alkotási folyamatban létrejött művek, amelyek nagyon sok ember tudása, tehetsége által készültek el, bizonyos területeken kiválthatók lesznek a generált zenével.

„Egy általános díjkövetelmény bevezetése lehet egyfajta megoldás. A jelentésünk is kimondja, hogy sürgős nemzeti szabályozásra van szükség, hogy a hazai zeneipart minél kevesebb, minél kisebb kár érje. Ezen felül a negatív kulturális hatás sem elhanyagolható, mivel a generatív mesterséges intelligencia által létrehozott zenék sablonossá teszik a kijövő eredményt. Tehát a nemzeti kultúra is csorbát szenved” – szögezte le Horváth Péter.

A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.