Katasztrófák utáni kutató-mentő feladatok támogatására alkalmas csótánykiborgokat fejlesztenek ausztrál tudósok, akik szerint életmentő gyógyszereket lehetne eljuttatni a csapdába esett túlélőkhöz az irányított rovarokkal.

A Queenslandi Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem tudósai által fejlesztett csótánykiborgokat, amelyeket „paraborgoknak” neveztek el, apró injekciós eszközökkel és kamerákkal szerelik fel.

A kutatók reményei szerint javulhat a földrengések és épületomlások áldozatainak túlélési esélye, mert ezek a csótányok képesek alapvető orvosi segítséget vinni a törmelékek alá szorult embereknek, mielőtt a mentők elérnének hozzájuk. A kutatók kiemelték, hogy

a korábbi hasonló kísérletek kizárólag az áldozatok felkutatására összpontosítottak, nem pedig orvosi ellátásukra.

„Sokan talán nem örülnek a látványnak, amikor egy óriási csótány feléjük szalad, de ha valaki a romok között rekedt vagy egy barlangban ragadt, és segítségre szorul, ez valóban élet-halál kérdése lehet” – hangsúlyozta Hai Nhan Le, az Advanced Science folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A kutatók az észak-queenslandi, akár 8,5 centiméter nagyságú, óriáscsótányokat szerelték fel hátizsákokkal, amelyekben fecskendőket és kamerákat helyeztek el. A tanulmány szerint, amennyiben a paraborgok a célpontot 15 centiméteren belüli távolságra tudták megközelíteni, az injekció beadása 95 százalékban sikeres volt.

A laboratóriumi tesztek során a gyógyszeradagolás összességében 72 százalékos sikert ért el.

A tanulmányban azzal magyarázták a valódi csótányok bevetését, hogy a robotok nem tudják felvenni a versenyt a csótányok mozgékonyságával, ellenállóképességével és alacsony energiaigényével.

A kutatók a rovarok testébe beültetett elektródák segítségével tudják irányítani őket.

„Először elaltatjuk és mozgásképtelenné tesszük őket, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a beavatkozás során semmit sem éreznek” – magyarázta Thang Vo-Doan, biorobotikai mérnök, a tanulmány másik társszerzője.

Az elektróda beültetését követően egy kis elektromos jellel aktiválják vagy stimulálják az idegrendszerüket, hogy irányíthatók legyenek.

A tanulmányban leírt kísérlet szerint egy kamerával felszerelt megfigyelő csótány kutatta fel a célpontot, egy másik csótány pedig a távirányítással aktiválható gyógyszereket szállította oda.

A kifejlesztett eljárás idővel arra is alkalmas lehet a kutatók szerint, hogy az áldozatok állapotát stabilizálják olyan helyzetekben, ahol minden perc számít, például kígyómarás és súlyos allergiás reakciók esetén.

További tesztekre lesz szükség ahhoz, hogy megoldják azokat a kihívásokat, amelyekkel a kezelők a valós körülmények között szembesülhetnek, ideértve a nehéz terepet, a jelvesztést az összeomlott épületekben és az injekció beadásának biztonságát – fűzték hozzá a kutatók. A tanulmány szerzőinek közlése szerint

a kísérleteket szilikon célpontok és sertésbőr felhasználásával, ellenőrzött laboratóriumi körülmények között hajtották végre.

A rovarokkal kapcsolatos kutatásokra vonatkozó etikai irányelvek még nem egységesek, de a csótányokat „megfelelő életkörülmények között” tartották, és száraz eukaliptuszlevelekkel, valamint almával etették őket – fűzték hozzá.