A szakember kiemelte, hogy most, augusztus legvégén, illetve szeptember elején zajlik majd az idei nyár legnagyobb árvaszúnyograjzása. Ezek az árvaszúnyogok nem csípnek, olyan fertőzéseket nem terjesztenek, mint a csípőszúnyogok, és nagyon fontos szerepük van a Balaton életében.

Vasas Gábor szerint részben a tápláléklánc hasznos tagjai. Az élőlény az üledékben fejlődik ki, több lárvastádiumon keresztül, és fontos tápláléka a halaknak. Az árvaszúnyogok az üledékben lévő szerves anyagot, illetve az üledéken élő és elszaporodó algákat fogyasztják.

Ezeket a szúnyog beépíti a saját testtömegébe, és tulajdonképpen a fejlődése során kiviszi a tóból, amikor kirepül.

Vagyis az élő vizi ökoszisztémából ez az anyagmennyiség kikerül, és a szárazföldi ökoszisztémába kerül.

Kiemelte: az árvaszúnyogok gyérítése tilos, de értelme sem nagyon lenne.

„A kirepült árvaszúnyog néhány órát, esetleg néhány napot képes túlélni. A kirepülés utáni már csak egy rövid stádiuma az életüknek, és ott leginkább a reprodukcióra vagy a szaporodásra fókuszálnak, hogy a hímek találkozzanak a nősténnyel” – hangsúlyozta Vasas Gábor.

A főigazgató elmondta: bár mindenki úgy érzi, hogy az ő környékén történik a rajzás, ez a Balaton teljes területén következik be. A tényleges kirepülés általában este nyolc és fél kilenc, illetve tíz-tizenegy óra között szokott bekövetkezni.

Amikor kirepülnek a vízből, az épp aktuális éjszakai áramlatok „összeszedik őket”, és az uralkodó széliránynak megfelelően „nekicsapják” az adott partvonalnak.

Mivel a Balatonnál az északi, északnyugati áramlatok a leggyakoribbak, a déli, délkeleti területek kapják a legnagyobb árvaszúnyog-tömeget.

A szakember kiemelte: ezek az állatok a parttól körülbelül 500 méterig tudnak eljutni, az attól távolabb lépő települések, illetve az ott lévő emberek szinte egyáltalán nem találkoznak a jelenséggel. Abban az esetben, hogyha ezt a tápanyagáramlást megakadályozzuk, befolyásoljuk, valamilyen más formában kapjuk vissza ezt a biomasszát. Például irdatlan mennyiségű algatömeg formában, ami a Balatonban jelenne meg, vagy csípőszúnyogok formájában kapnánk ezt a tömeget vissza.

Vajon milyen módon védekezhetnek ellenük azok, akik a partokon tartózkodnak ilyenkor? Erre a kérdésre a főigazgató elmondta: mivel a légáramlatok befolyásolják a helyzetüket,

néhány ventillátorral el tudjuk őket téríteni a lakás teraszáról. Emellett mellőzhetjük a hideg, főként a zöld és kék dominanciájú fények használatát, mert ezeket kedvelik. Ellenben a vöröses, sárgás fényeket nem, vagy jóval kevésbé látják, így ilyen fényforrásokat érdemes használni.

A nyár esetében két nagyobb rajzási időszakot érdemes elkülöníteni. Az áttelelt populáció – amelyik ősszen nem rajzott, hanem benne maradt az üledékben – kora nyáron rajzik. A kutatóintézet ezeket vizsgálja, számolja, így meg tudják mondani, hogy a tavalyihoz, vagy az azt megelőző évhez képest milyen mértékű lesz a kora nyári rajzás.

Ez ebben az évben körülbelül harmada volt a 2025-ös időszaknak, ám az első nagy hőhullám olyan átrendezéseket okozott, melynek következtében erőteljesen tudtak szaporodni. Ezeknek az árvaszúnyogoknak az utódaival találkozhatunk most.

A további hetekkel kapcsolatban a szakember elmondta: nagyon izgalmas kérdés, hogy mennyire lesz meleg az ősz, meddig fog tartani a rajzás, mennyi lárva fog benne maradni az üledékben, így meghatározva majd a 2027-es év korai rajzását.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.