Lejárt a határidő, mostantól az Európai Unió új rendeletének értelmében tilos mesterséges intelligenciát (MI) használni a többi között a társadalmi kreditrendszerek kialakításához, a valós idejű biometrikus adatgyűjtéshez, a prediktív profilozáshoz és az érzelemfelismerő rendszerekhez. A rendelet egy átfogó szabályozási keret, amely az innováció és a biztonság között teremtene egyensúlyt az MI alkalmazásából adódó kockázatok kezelésével. Az uniós rendelet 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és az egyik első megfelelési témakör, a MI-jártasság megteremtése 2025. február 2-tól élesedett. Az ehhez kapcsolódó kötelezettségeknek minden érintettnek eleget kell tennie, így az MI-fejlesztőknek és -szolgáltatóknak, valamint az üzleti felhasználóknak is, a MI-rendszerek kockázati besorolásától függetlenül.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora az InfoRádióban elmondta: a rendelet nem rendszereket, hanem gyakorlatokat tiltott be, például az érzelemfelismerést az iskolákban vagy a munkahelyeken. Ződi Zsolt hozzátette: ha van olyan munkahely, ahol megfigyelik a dolgozókat, a továbbiakban már tilos lesz MI-rendszerek segítségével elemezni az érzelemfelismerést. Ugyanígy törvénybe ütközik mostantól a tudatalatti manipulációra használt MI-rendszerek alkalmazása.
Szélesebb körben ismertek a köztéri arcfelismerő technológiák, amelyeket nem egy az egyben tiltott be a rendelet, hanem bizonyos helyzetekben nem szabad használni az arcfelismerő kamerarendszert. Például
a főtereken vagy a bevásárlóközpontokban már tilos folyamatosan kamerával pásztázni az arra elhaladókat.
A jogtudós felidézte, hogy a 2010-es években az Egyesült Államokban rengeteg nyilvános helyen felszereltek a rendőri szervek ilyen kamerákat azzal a céllal, hogy elkaphassanak valamilyen bűncselekményt elkövető személyeket, de „csúfos kudarcba fulladt” a kezdeményezés. Számos botrány kirobbant a tengerentúlon ezzel kapcsolatban, és vélhetően erre is reagálva döntöttek úgy az európai jogalkotók, hogy bizonyos helyzetekben betiltják az arcfelismerő kamerarendszert a közterületeken.
A tiltás azonban nem vonatkozik olyan esetekre, ha célzottan keresik egy súlyos bűncselekmény elkövetőjét, ilyen kivételes helyzetekben megengedett lesz a jövőben is az arcfelismerő algoritmusok használata.
Az új rendelet szabályait megszegő cégek akár 35 millió eurós büntetést is kaphatnak.
Ződi Zsolt bízik abban, hogy minden érintett betartja az előírásokat. „Ahogy szokták mondani, nem lehet mindenki mellé rendőrt állítani. Abban az értelemben nehéz lesz ezeket a szabályokat folyamatosan betartatni, hogy mindenki felett kontrollt lehessen gyakorolni, de optimizmusra ad okot ez az új irányzat” – jegyezte meg a jogtudós.
A mesterséges intelligencia uniós szabályozásának következő nagy lépése két év múlva várható, amikor egyebek mellett a határrendészetben, az oktatásban és az egészségügyi intézményekben használt MI-gyakorlatok kockázati besorolását végzi el a jogalkotó.