Infostart.hu
eur:
364.44
usd:
319.98
bux:
144210.14
2026. július 23. csütörtök Lenke
AUGUSTDORF, GERMANY - MARCH 30: Soldiers of the Bundeswehrs Panzerbrigade 21 tank brigade equipped with electronic back and communication equipment seen during a visit on March 30, 2022 in Augustdorf, Germany. Elements of Panzerbrigade 21 have participated in Germany military foreign deployments, including in Afghanistan as well as Germanys contingent in Lithuania. The German government, which had long adhered to a bare-bones military policy, announced a radical shift following Russias February invasion of Ukraine. The new policy includes EUR 100 billion of future military spending and an aggressive modernisation of military hardware. (Photo by Andreas Rentz/Getty Images)
Nyitókép: Andreas Rentz/Getty Images

Korszakos nagy ígéret – Így lesz újra Európa vezető hadserege Németországé

Három fázisban indul neki Európa legnagyobb hadereje rehabilitálásába Németország, a történelmi előzmények után most már újra állami szerepvállalással, illetve vezérlettel. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint komoly feladat lesz egyszerre beszerezni a legmodernebb technikát, másrészt felkészülni az olcsóbb és tömeges meglétet igénylő eszközök gyártására.

Németország újra Európa legerősebb hadseregét építi, de Berlin nemcsak a hadrendbe állított eszközök mennyiségében, hanem a katonák NATO-szerepvállalásában is jelentős változást tervez. Erről olvashatunk az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közlésében. A szerző, Wagner Péter, az alapítvány vezető kutatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy a koncepcióváltást a német kormány alapvetően a történelmi idők változásával indokolta, azzal, hogy Oroszország olyan jól leírható fenyegetést jelent Európa számára, amely Németországot is arra kényszeríti, hogy reagáljon az idők szavára, fokozza a német hadsereg készültségét. Tisztázta azt is: a katonai stratégia 2039-ig tervez, tehát az elkövetkező 12-13 évre.

Stációk persze vannak. A három megjelölt fázis közül az első lépéseit két éven belül végre kell hajtani, ez alapvetően a katonai erők készültségét hivatott növelni.

„Németországnak van egy előretolt katonai szervezete Litvániában, a NATO előretolt erőinek a keretében, és korábban Németország már vállalta, hogy ezt zászlóaljat, vagyis 1000 fő körüli erőt dandárrá bővíti. Esetében a teljes felkészítés és a teljes műveleti képesség elérése azt jelenti, hogy Németországnak lesz Litvániában egy 3-4 ezer, talán 5 ezer fős előretolt páncélos alakulata azzal a céllal, hogy segítsen a balti országoknak az elrettentésben” – részletezte.

A második fázis 2031-ig tart, az sincs már messze tehát. Az a meglevő képességek bővítéséről fog szólni, hiszen a német hadsereg egyik problémája épp az, hogy elégtelenek voltak a források: mindennel rendelkezett egy kicsit, de ezek nem voltak kellően kiterjesztettek, finanszírozottak például az integrált légvédelmi rendszer, a hosszú távú tüzérség vagy a digitális parancsnokság terén.

És utána következne a harmadik fázis, ami 2039-ig tart, addigra kell digitális dominanciát kialakítani. Olyan, a modern hadviselésben szükséges képességek beszerzése lesz a cél, mint

  • a mesterséges intelligencia által segített döntéshozatali folyamatok, illetve
  • a drónok,

amelyek aztán tényleg XXI. századi haderővé teszik a német hadsereget.

Wagner Péter szerint most azokat a célokat fogalmazták meg, amelyek alapján ma modernnek számít egy hadsereg, de a 12 év folyamán figyelni kell a világ változásait, fejlődését is.

Az amerikai elnök nemrég jelentette be, hogy országa ötezer katonát kivon Németországból, amelynek ezer gondja mellett a viszonya is problematikus egyrészt a többi NATO-tagállammal, másrészt az Egyesült Államokkal is. Ez szintén befolyásolhatta a koncepció alakítását. Mint Wagner Péter elmondta, a koncepció abból a szempontból igazolja a saját létét, hogy amikor a koncepció, illetve a katonai stratégia megszületett, akkor nem voltak még ilyen konkrét, éles konfliktusok. A dokumentum áprilisban került nyilvánosságra, ami azt jelenti, hogy már tavaly megírták, amikor még csak gondoltak rá, hogy a német-amerikai konfliktus kiéleződhet. Igaz ugyanakkor, hogy már „túl voltunk Grönlandon”, ami intő jel lehetett a világ számára az amerikai hozzáállással kapcsolatban. A kiéleződés márpedig megtörtént azzal, hogy az Irán ellen indított háborúban

  • az Egyesült Államok egyrészt kérte a NATO-tagországok segítségét a tengeri blokád kezelésében, amiért „nem voltak oda” az illető államok, illetve
  • több ország megtagadta a légtere használatát.

Németország Wagner Péter szerint figyelhette azt is, hogy Amerika jelezte: a következő évtizedben az Egyesült Államok inkább Kínára és a Távol-Keletre kíván koncentrálni, Európának többet kell tennie a saját védelméért.

„Ez az egyik alapüzenet, amire reagál ez a dokumentum. Az orosz fenyegetés a másik, de ezek miatt jelöli meg azt célként az írás, hogy egy olyan német haderőt kell létrehozni, amely ebben az európai elrettentésben hiteles erőt képvisel” – foglalta össze. A dokumentum pedig szerinte igazolta a német döntéshozókat.

Tisztázta ugyanakkor azt is, hogy a bejelentett amerikai csapatkivonás nem veszélyezteti érdemben Európa biztonságát, de a német-amerikai kapcsolatokat sem, mindössze egy ösztönzés történt arra, hogy Németország is készüljön.

A német felkészülés tartalmáról szólva elmondta: a német védelmi ipar mára elég mélyen EU-integrálttá vált, az ipari szereplők részben

  • vegyesvállalatokká váltak,
  • külföldi felvásárlásokba kezdtek,
  • új start-upok gyors fejlesztési ciklusokkal (amerikai mintára),
  • dróntechnológiára koncentráló cégek.

Mindenesetre a problémáik ugyanazok, mint európai társaiknál. A német sajátosság abban áll, hogy a történelmi előzmények miatt a fejlesztésben a német állam egyszerűen nem játszott szerepet, ráadásul az ellátási láncok sérülékenysége miatt a védelempolitikának és a Bundeswehrnek is arra kell készülnie, hogy nemcsak a legmodernebb eszközöket kell vásárolnia, de a (tömeg)gyártásban sem maradhat le. Az ukrán-orosz és az iráni-amerikai háborúnak is az egyik sajátossága ugyanis, hogy az olcsó eszközökből óriási mennyiség áll rendelkezésre (drónok, lőszerek), ezeket pedig pótolni kell tudni a sikeres hadviselés érdekében.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter friss bejelentései: a következő államfő nem a politika világából fog érkezni
kormányzati tájékoztató percről percre

Magyar Péter friss bejelentései: a következő államfő nem a politika világából fog érkezni

Szeptembertől jön a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, dolgoznak a tűzifa áfamentességén, és az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentésén is – mondta Magyar Péter. Miniszterek, államtitkárok nem kapnak pénzt, ha felügyelőbizottsági tagok lesznek. Az állami cégek vezetőinél is jön a bérplafon. Tárgyalnak a politikusok és velük egy háztartásban élők vagyonosodási vizsgálatáról 20 évre visszamenőleg. Négy Eximbankhoz kötődő ügyben, 1000 milliárd forintos értékű ügyekben tettek feljelentést, köztük a volt Szofitel-szálló, a Duna Aszfalt és a dunakeszi járműjavító ügyében. Volt politikusból most nem lesz államfő, ez is kiderült.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Magyar Péter bejelentette: radikális fizetéscsökkentés jön az állami cégeknél

Magyar Péter bejelentette: radikális fizetéscsökkentés jön az állami cégeknél

Több fontos intézkedéseket jelentett be a Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón: a kabinet bérplafont vezet be az állami cégek vezetőinél, áfamentessé teszi a vényköteles gyógyszereket, kiterjeszti a vagyonosodási vizsgálatokat, átalakítja az Állami Számvevőszéket, valamint több költségvetési visszaélési ügyben tett feljelentést. Magyar Péter szerint az intézkedések célja az állami kiadások csökkentése, az elszámoltatás felgyorsítása és a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele. A kormányfő kérdésekre válaszolva az államfő-jelölés, a költségvetés helyzetéről és a Balásy-cégek átvételéről is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×