Jelentősen csökkenne az államilag támogatott hitelek finanszírozási költsége is, ha a piaci kamat közelítene az eurózónás 3-4 százalékhoz – áll a GKI elemzésében.

A csökkenésnek az InfoRádió által megkérdezett elemző, Mihályi Máté szerint két fő oka van:

1. a piac árazza azt, hogy Magyarországon a makrogazdasági stabilitás részben az EU-s pénzek beáramlása miatt stabilizálódhat, a költségvetés is pont emiatt kedvezőbb helyzetbe kerülhet, ez csökkenti az állampapírok kockázatát,
2. az eurózóna-csatlakozással kapna a hazai gazdaság még egy védőpajzsot, stabilizáló elemet, ami nyilvánvalóan lefelé nyomja a kamatokat.

„Mi arra számítunk, hogy ahogy az euró bevezetésének ígérete egyre inkább hiteles, valódi gazdaságpolitikai programmá válik, és ennek az alapjait lefekteti az új kormány, úgy ez a hozamszint tovább csökkenhet. Persze a cseh szint jó célkitűzés, de akár ez alá is lehet jutni, hiszen ahogy látjuk, az euróval rendelkező országokban jóval alacsonyabbak a kamatok” – részletezte.

A cseh mellett a bolgár kamatszintet emelte ki, a kettő közti különbség 0,8 százalék a bolgárok javára, annak ellenére, hogy Bulgáriáé jóval kevésbé fejlett gazdaság, mint Csehországé, ugyanakkor ott eurót használnak, ami „kedvező jel a befektetőknek”.

Magyarországnak természetesen még bevezetési céldátuma sincs, a levegőben lógna a 2030-2031-es időhorizont, de előtte az országnak, mint ez Varga Mihály jegybankelnök keddi sajtótájékoztatójából is kiviláglott, be kell lépnie az ERM-2 árfolyamrendszerbe.

Arra viszont van számítás, mennyit lehetne spórolni azon, hogy az eurózóna-tagság révén a kamatkiadásokon összességében mennyit spórolhatna az állam: „ha a kamatszint csak a bolgárra esne – és azért a bolgárokat céloztuk meg, mert Magyarországon viszonylag magas az államadóssági ráta, tehát a befektetők ilyen szempontból némileg kockázatosabbnak ítélik meg Magyarországot –, az évente 600 milliárd forintnyi spórolást jelentene az államkasszában hosszú távon, tehát ha teljes állampapír-állomány átárazódna erre a kedvezőbb, bolgár 3,9-es szintre a jelenlegi magasabb 4,6 százalékos átlagos szintről” – jelentette ki.

Magyarország folyamatosan esik át hitelminősítéseken, amelyeket szintén befolyásolhat az eurózónához csatlakozás folyamata, illetve a konvergenciakritériumok teljesítése. Méghozzá Mihályi Máté szerint pozitívan. Miért is? Az eurozónához való csatlakozás nagyon szigorú költségvetési politikát igényel, és a kormánynak meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek alapján beléphetünk az eurózónába; már önmagában a feltételek megteremtése is kedvező jel a hitelminősítők számára, arról nem is beszélve, hogy ha valóban csatlakozunk a zónához, az plusz stabilitást ad, ami pedig javítja az országkockázati besorolást a hitelminősítők szemében.

Az éremnek persze két oldala van, az állampapírok hozamainak csökkenésével ugyanis rosszul járnak a kisbefektetők, ugyanakkor Mihályi Máté szerint „ha egyet hátralépünk, a kisbefektetőknek és az egész országnak is az a kedvező, ha az állam alacsony kamaton tud finanszírozáshoz jutni, hiszen tulajdonképpen ezek

a kisbefektetők, akik egyrészt jól járnak a magasabb hozamszinttel, másik oldalon az adójukkal támogatják az állam költségvetési kamatkiadásait”,

vagyis összességében mindenkinek az alacsony hozamszint a kedvezőbb, a 600 milliárd forintos állami „hasznot” minden egyes magyarra lefordítva bő 60 ezer forintos haszonhoz jutni.

A cikk Sipos Ildikó interjúja alapján készült.