eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus interjút ad egy tévéstábnak a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban 2023. december 7-én. Krausz Ferenc az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne LHuillierrel és Pierre Agostinivel október 3-án megosztva nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat. A díjátadó ünnepséget december 10-én rendezik a svéd fővárosban.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Krausz Ferenc: egyszerűen még mindig felfoghatatlan

A Nobel-díj hihetetlen bátorítást jelent, hogy amit csinálunk, azt nemcsak „szórakozásból” tesszük, hanem egy nap fontos alkalmazások nőhetnek ki felfedezéseinkből – mondta Krausz Ferenc Stockholmban, ahol az idei fizikai, kémiai és közgazdasági díjazottak együtt tartottak sajtótájékoztatót a Nobel-díj vasárnapi átadását felvezető programsorozat részeként.

Az idei fizikai és kémiai Nobel-díjjal elismert területek – az attoszekundumos fizika és a kvantumpöttyök – kitűnő példái annak, hogy mennyire fontos az alapkutatás – mondta az alapkutatások jelentőségét firtató újságírói kérdésre válaszolva Krausz Ferenc.

Az idei fizikai Nobel-díjasok együttműködésére vonatkozó kérdésre válaszolva Krausz Ferenc rámutatott, hogy az ő esetük pont arra csodálatos példa, hogy a tudomány hogyan hoz össze különböző ötleteket, amik megálmodói nem is ismerik egymást. Díjazott-társaival sosem működtek együtt szorosan, de sok inspirációt jelentett számára munkájuk – tette hozzá.

Anne L'Huillier – aki Krausz Ferenccel és Pierre Agostinivel együtt az idei fizikai Nobel-díjat kapja – kiemelte, hogy kutatási területük nagyon erős Európában és ennek oka az Európai Unió támogatása, olyan európai hálózatok létrehozása, amelyek segítik a tudósok találkozását és eszmecseréjét.

A sajtótájékoztatót követően Krausz Ferenc az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítójának elmondta: teljesen egyöntetű véleményük, hogy nagyon nehéz előre látni, milyen felfedezések születhetnek majd egy olyan új világban, ahol az ember azelőtt még nem járt, így meg sem próbálja megjósolni, az elkövetkező 5-10 évben milyen alkalmazások születhetnek felfedezésükből.

„Talán arra helyezném a hangsúlyt hogy mi az az alkalmazás, amit már néhány éve elkezdtünk és egyre nagyobb erőkkel dolgozunk rajta. Ez egy orvosi alkalmazás, ahol megpróbáljuk az attoszekundumos méréstechnikát arra használni, hogy minél nagyobb mennyiségű információt gyűjtsünk az emberi vérből az emberek egészségi állapotára vonatkozóan” – emelte ki, hozzátéve,

óriási örömmel tölti el, hogy ezt a kutatást most már súlypontilag Magyarországon végezhetik a magyar kormány hathatós támogatásának köszönhetően.

Hangsúlyozta: külön örömmel tölti el, hogy az elmúlt hetekben kaptak arra is biztosítékot, hogy ez a támogatás nem fog megszűnni a következő egy-két évben, kaptak egy hosszú távú perspektívát, ami rendkívül fontos, hiszen egy olyan – az egész országra kiterjedő – klinikai vizsgálatot indítottak el néhány évvel ezelőtt, aminek a futamideje legalább 10 év.

Az interjúban Krausz Ferenc felidézte, hogy a Nobel-díjjal elismert kutatásukban az áttörés a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás előtti éjjel, 2001. szeptember 10-ről 11-re virradóra történt. A hajnali órákban kezdett el igazán jól működni a kísérlet, úgy 4-5 óra körül tartottak ott, hogy a kísérlet többszöri megismétlése után biztosak voltak abban, hogy amit látnak, azt jól értelmezik és azok tényleg az első attoszekundumos impulzusok.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt több mint 20 év alatt érzett-e nyugtalanságot amiatt, hogy a világ esetleg nem értékeli eléggé ezt a felfedezést, Krausz Ferenc hangsúlyozta:

számukra az volt a fontos, hogy kinyitottak egy ajtót egy új világba, ahol ember korábban még nem járt.

Az töltötte el őket valami egészen leírhatatlan izgalommal és várakozással, hogy ha bemennek ezen az ajtón ebbe az új világba, az elektronok világába, aminek a mozgását ember még nem láthatta előtte, akkor ott milyen meglepetések fogják őket érni. „Igazából ez foglalkoztatott minket, semmi más” – fogalmazott a fizikus.

Kitért arra, hogy a műhelyükből kikerült fiatal kutatókra legalább annyira büszke, mint az eredményeire. Most már vannak jó néhány tucatnyian szerte a világban – Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Ausztriában, Svédországban, Németországban – professzorok, akik a csoportjában szerezték meg tudásuk egy részét.

A vasárnapi díjátadó kapcsán azt mondta, hogy még mindig nehezére esik felfogni, ami történt. Amikor szerdán a Nobel-díj Múzeumban jártak és ott láthatta Erwin Schrödinger osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja oklevelét a Nobel-díjról, akkor kezdett el tudatosulni benne, hogy milyen társaságba került. „Egyszerűen még mindig felfoghatatlan” – mondta az M1 riporterének.

Arra a kérdésre, szülei hogyan élik meg Nobel-díját és a díjátadót, azt válaszolta, hogy nagy izgalommal. Hozzátette: nagyon nagy megtiszteltetés és felejthetetlen élmény volt számukra, hogy Novák Katalin államfő is meglátogatta őket.

Krausz Ferenc elmondta, hogy a díjjal járó pénzjutalom jelentős részét az ukrajnai háború kitörésekor létrehozott egyesülete kapja majd, amely az ukrajnai gyerekeket támogatja.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×