Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
307.83
bux:
137709.61
2026. április 17. péntek Rudolf
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus interjút ad egy tévéstábnak a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban 2023. december 7-én. Krausz Ferenc az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért Anne LHuillierrel és Pierre Agostinivel október 3-án megosztva nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat. A díjátadó ünnepséget december 10-én rendezik a svéd fővárosban.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Krausz Ferenc: egyszerűen még mindig felfoghatatlan

A Nobel-díj hihetetlen bátorítást jelent, hogy amit csinálunk, azt nemcsak „szórakozásból” tesszük, hanem egy nap fontos alkalmazások nőhetnek ki felfedezéseinkből – mondta Krausz Ferenc Stockholmban, ahol az idei fizikai, kémiai és közgazdasági díjazottak együtt tartottak sajtótájékoztatót a Nobel-díj vasárnapi átadását felvezető programsorozat részeként.

Az idei fizikai és kémiai Nobel-díjjal elismert területek – az attoszekundumos fizika és a kvantumpöttyök – kitűnő példái annak, hogy mennyire fontos az alapkutatás – mondta az alapkutatások jelentőségét firtató újságírói kérdésre válaszolva Krausz Ferenc.

Az idei fizikai Nobel-díjasok együttműködésére vonatkozó kérdésre válaszolva Krausz Ferenc rámutatott, hogy az ő esetük pont arra csodálatos példa, hogy a tudomány hogyan hoz össze különböző ötleteket, amik megálmodói nem is ismerik egymást. Díjazott-társaival sosem működtek együtt szorosan, de sok inspirációt jelentett számára munkájuk – tette hozzá.

Anne L'Huillier – aki Krausz Ferenccel és Pierre Agostinivel együtt az idei fizikai Nobel-díjat kapja – kiemelte, hogy kutatási területük nagyon erős Európában és ennek oka az Európai Unió támogatása, olyan európai hálózatok létrehozása, amelyek segítik a tudósok találkozását és eszmecseréjét.

A sajtótájékoztatót követően Krausz Ferenc az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítójának elmondta: teljesen egyöntetű véleményük, hogy nagyon nehéz előre látni, milyen felfedezések születhetnek majd egy olyan új világban, ahol az ember azelőtt még nem járt, így meg sem próbálja megjósolni, az elkövetkező 5-10 évben milyen alkalmazások születhetnek felfedezésükből.

„Talán arra helyezném a hangsúlyt hogy mi az az alkalmazás, amit már néhány éve elkezdtünk és egyre nagyobb erőkkel dolgozunk rajta. Ez egy orvosi alkalmazás, ahol megpróbáljuk az attoszekundumos méréstechnikát arra használni, hogy minél nagyobb mennyiségű információt gyűjtsünk az emberi vérből az emberek egészségi állapotára vonatkozóan” – emelte ki, hozzátéve,

óriási örömmel tölti el, hogy ezt a kutatást most már súlypontilag Magyarországon végezhetik a magyar kormány hathatós támogatásának köszönhetően.

Hangsúlyozta: külön örömmel tölti el, hogy az elmúlt hetekben kaptak arra is biztosítékot, hogy ez a támogatás nem fog megszűnni a következő egy-két évben, kaptak egy hosszú távú perspektívát, ami rendkívül fontos, hiszen egy olyan – az egész országra kiterjedő – klinikai vizsgálatot indítottak el néhány évvel ezelőtt, aminek a futamideje legalább 10 év.

Az interjúban Krausz Ferenc felidézte, hogy a Nobel-díjjal elismert kutatásukban az áttörés a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni támadás előtti éjjel, 2001. szeptember 10-ről 11-re virradóra történt. A hajnali órákban kezdett el igazán jól működni a kísérlet, úgy 4-5 óra körül tartottak ott, hogy a kísérlet többszöri megismétlése után biztosak voltak abban, hogy amit látnak, azt jól értelmezik és azok tényleg az első attoszekundumos impulzusok.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt több mint 20 év alatt érzett-e nyugtalanságot amiatt, hogy a világ esetleg nem értékeli eléggé ezt a felfedezést, Krausz Ferenc hangsúlyozta:

számukra az volt a fontos, hogy kinyitottak egy ajtót egy új világba, ahol ember korábban még nem járt.

Az töltötte el őket valami egészen leírhatatlan izgalommal és várakozással, hogy ha bemennek ezen az ajtón ebbe az új világba, az elektronok világába, aminek a mozgását ember még nem láthatta előtte, akkor ott milyen meglepetések fogják őket érni. „Igazából ez foglalkoztatott minket, semmi más” – fogalmazott a fizikus.

Kitért arra, hogy a műhelyükből kikerült fiatal kutatókra legalább annyira büszke, mint az eredményeire. Most már vannak jó néhány tucatnyian szerte a világban – Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Ausztriában, Svédországban, Németországban – professzorok, akik a csoportjában szerezték meg tudásuk egy részét.

A vasárnapi díjátadó kapcsán azt mondta, hogy még mindig nehezére esik felfogni, ami történt. Amikor szerdán a Nobel-díj Múzeumban jártak és ott láthatta Erwin Schrödinger osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja oklevelét a Nobel-díjról, akkor kezdett el tudatosulni benne, hogy milyen társaságba került. „Egyszerűen még mindig felfoghatatlan” – mondta az M1 riporterének.

Arra a kérdésre, szülei hogyan élik meg Nobel-díját és a díjátadót, azt válaszolta, hogy nagy izgalommal. Hozzátette: nagyon nagy megtiszteltetés és felejthetetlen élmény volt számukra, hogy Novák Katalin államfő is meglátogatta őket.

Krausz Ferenc elmondta, hogy a díjjal járó pénzjutalom jelentős részét az ukrajnai háború kitörésekor létrehozott egyesülete kapja majd, amely az ukrajnai gyerekeket támogatja.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×