Mint írták, a Kutatási Kiválósági Tanácsot a kormány hozta létre annak érdekében, hogy erősödjenek a kiválósági alapú kutatási támogatások által kiváltott gazdasági és társadalmi hatások, valamint növekedjen a kutatói életpálya vonzereje.

Csák János miniszter felkérésére a testület tagja a Nobel-díjas Krausz Ferenc professzor is. A kormány célja, hogy teret és támogatást adjon a magyar kreativitásnak, innovációnak, ezzel is elősegítve a magyar gazdaság növekedését - hangsúlyozta közleményében a tárca.

Emlékeztettek, hogy idén májusban alakult meg az új, tizenkét tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely a kormány stratégiai tanácsadó testülete a tudománypolitika és az innováció területén, ezt követően júliusban pedig megalakult a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) új, immár kilenctagú irányító testülete is, amelynek elsődleges feladata a kutatóintézet-hálózat megemelése és nemzetközi erőtérbe helyezése, most pedig a kutatási források hatékony elosztása érdekében létrejött a Kutatási Kiválósági Tanács, kiteljesítve ezzel a magyar tudománypolitika irányítási rendszerét.

A tanács feladata továbbá a kiválósági alapú kutatási támogatások rendszerének kialakítása lesz, annak érdekében, hogy vonzó, kiszámítható, a nemzetközi színvonalú teljesítményt középpontba állító kutatói életpálya jöjjön létre Magyarországon - ismertették. Hozzátették: stratégiai jelentőségűnek tartják, hogy mind a HUN-REN Irányító Testületét, mind pedig a Kutatási Kiválósági Tanács tagjait Csák János miniszter a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével, Freund Tamással egyeztetve, konszenzusos módon kérte fel és nevezte ki.

A tárca közleménye szerint a héttagú testület tagja lesz Aczél Petra társadalomtudós, Greiner István, a Richter Nyrt. kutatási és fejlesztési igazgatója, Kondorosi Éva növénybiológus, Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, Perczel András biokémikus, Röst Gergely matematikus, valamint a műszaki tudományok területén dolgozó Stépán Gábor.

A Kutatási Kiválósági Tanács lesz az első számú letéteményese a Krausz Ferenc professzor által is javasolt egységes, kiválóságon alapuló kutatói életpályamodell kialakításának

- írták.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 25, Európa legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön, és a jelenlegi egymillió magyar lakosra jutó mintegy hatezer kutató száma kilencezerre nőjön az évtized végére - olvasható a KIM közleményében